Nem élhetett muzsikaszó nélkül a Körös-köz

Szombaton este a közönséggel zsúfolásig megtelt ágyai kultúrotthonba az első sor elé még egy sor széket kényszerültek berakni a szervezők azért, hogy az egész Körös-közből érkezett minden érdeklődő láthassa a nagy várakozással előadottNem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz-vígjátékot. 

Amelyiket határtalan lelkesedéssel tanult be, gyakorolt a helybeli műkedvelő színjátszó csoport, Arad megyében egyetlen magyar képviselője a műfajnak. Köszöntőjében Módi Kinga tiszteletes asszony az ágyai magyar kultúra ünnepének nevezte az eseményt, amelyiken a több nemzedékből álló lelkes csapat kultúránk egységes, szilárd hídját képezi a korosztályok között, akikből a rendező-súgó Hadi Erzsébet jó karmesterként válogatta össze a megfelelő hangokat a kiváló szimfónia megszólaltatásához. Elismerésének adott hangot a két hónapja folyó felkészülésért, a kitartásukért.

Amint a függöny felgördült, vidám mulatságba, a századforduló uralkodó osztályának idilli világába csöppentünk, amelyiknek tagjai a nyírségi úri társaság valódi, korhű öltözékben jelentek meg. A mű mondanivalóját a házastársak között lezajlott történet adja: a dorbézoló, mulatós férj, Balázs és a vele szembeszálló feleség, Pólika nézeteltérésével kialakuló bonyodalmak szolgáltatják. A háromnapos Balázs-napot ünneplő földesúr nem akarja hazaengedni a vendégeket, noha már a zenészek sem bírják húzni a talpalávalót. Folyik a bor, a tánc, a mulatás, miközben a férj már a kisborjút is le akarja vágatni. Ettől aztán a fiatalasszony végképp kiborul, majd a három jóságos nagynénihez szökik, akik egyengetni próbálják a megbékélés útját. Egyrészt azzal, hogy Pólikát béketűrésre, míg Balázst mérsékletre intik. A helyzetkomikumokban, bővérű humorban gazdag Móricz-mű pillanatig sem hagyja lankadni a néző figyelmét, humorérzékét. Bodó Sándor, a tobzódó, rátarti földesúr; Kiss Noémi, a makacsul dacoló feleség; Hadi Tünde, a bölcs, ám szigorú Zsani néni; Bodó Enikő, a pityókás, mindig ital után kajtató Pepi néni; Hadi Sarolta, a süketsége miatt derűs félreértéseket produkáló Mina néni; Tóth Sándor, a 22 éve neheztelő testvér, Lajos; Tiba Attila remek alakításában Kisvicákné; Erdős Márta, a vígözvegy Veronika; Kiss Evelin, a pajkos csitri, Biri szerepében futószalagon gyártják a hangos nevetést, tapsvihart kiváltó jeleneteket. Ugyanakkor a történet jellegzetes világának a szereplőit megszemélyesítő Kiss Julianna, Gomoi Beatrice, Tősér Orsolya, Kiss Mária, Zsóri Zsolt, Kiss Sándor, Hevesi József, Kiss István, Hadi Sándor, Hevesi Laura, Papp Erika, Kovács Brigitta, Vékony Kinga, Köteles József és Ladányi Lajos részvétele is, főként az általuk megszólaltatott dalokkal nagyban emelik a mű értékét. A bonyodalmak labirintusa végén a házastársak kibékülnek, és boldogan élnek, ha meg nem haltak. Előadásuknak azonban van egy ritka különlegessége, egyedisége: a családtagot, a szomszédot, a komát, a barátot, az ismerőst a színpadon látni maradandó élmény. Erre érzett rá Nagyszintye község vezetősége is, ezért az előadás végén Erdős Bálint polgármester a rendezőt kiemelve, minden fellépőnek megköszönte a közreműködést, a nézőknek a részvételt, majd minden közreműködőnek névre szóló emlék-oklevelet, miközben Gomoi Dorel alpolgármester és nt. Módi József református esperes egy-egy csokor virágot nyújtott át. Erdős Sándor vállalkozó is virágcsokorral kedveskedett a rendezőnek és a fellépő hölgyeknek, míg a férfiaknak egy-egy üveg bort adományozott. Mellette köszönet jár a támogatásért Kiss Anikónak, Tősér Orsolyának, Székely Attilának, Kiss Sándornak, Duka Juliannának és Hadi Tündének, akiknek adományaiból az előadás szüneteiben tombolasorsolást szerveztek, nagyban növelve a rendezvény iránti érdeklődést.

A szombati előadás bevezetőjében azt találóan nevezte a tiszteletes asszony az ágyai magyar kultúra ünnepének, amit nevezhetjük a közérdekben, a közösségépítésben vállalt áldozatkészség ünnepének is – köszönetet érdemel minden résztvevője.