Nyelvi tájkép és identitás

A dr. Magyary Sára szervezte Nyelv és kultúra sorozat legutóbbi találkozójának vendégei voltak dr. Tódor Erika Mária egyetemi docens és Dégi Zsuzsánna tanársegéd Csíkszeredáról, a Sapientia Egyetemről, akikkel a nyelvi tájkép fogalmáról és a nyelvi identitás kifejezési lehetőségeiről, a kettő közötti összefüggésekről beszélgettünk. A temesvári szerkesztőségünkben megtartott találkozót megtisztelte jelenlétével Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa.

De mi is az a nyelvi tájkép? Azoknak a feliratoknak, kiírásoknak az összessége, amelyek egy adott térben vagy térségben szembeköszönnek az odalátogatóval. Magyarán: helységnévtáblák, utcanévtáblák, intézménynévtáblák, bolti cégérek, reklámok, amelyek információkat közölnek a településről és lakóiról. Ezeknek a kis nyelvi üzeneteknek sokkal nagyobb a jelentőségük, mint azt elsőre gondolnánk, hiszen térségünkben nem egyszer előfordult, hogy hosszas vitákat, konfliktusokat generált például egy helységnévtábla, amelyről letöröltek, majd visszaírtak egy feliratot. Marossy Zoltán alprefektus elmondta: évekig tartó huzavona után, 2008-ban került ki a négynyelvű, köztük magyar felirat Temesvár bejárataihoz, de ezt is csak egy politikai konjunktúra kihasználásával lehetett kiharcolni. Az anyanyelvű helységnévtáblának, utcanévnek, éttermi menünek, reklámfeliratnak erős üzenete van. „Az anyanyelvű felirat visszajelez, a nyelvi jogról üzen, megerősíti, hogy az adott nyelv funkcionális értékkel bír, használható, érdemes ismerni, mert általa megértetheti magát az ember – hangsúlyozta dr. Tódor Erika Mária; a nyelvhasználónak is üzen a nyelv státusáról, értékéről, ezek az üzenetek a beszélői magatartást is alakítják. Ha egy adott térségben a magyar nyelv a feliratokban nem jelenik meg, akkor az üzenet negatív: ez a nyelv kisebb értékkel bír, nem is érdemes fölvállalni ezt az identitást. Ha egy nyelv funkcionális nyelvvé alakul át, az a beszélő tudatára hat, szoros összefüggésben van a nyelvi jogtudattal. Használhatom az anyanyelvemet, mert jogom van hozzá, mert megértethetem magamat általa.

A beszélgetés során szó esett a temesvári nyelvi tájképről, ahol a feliratok dzsungelében alig akad néhány magyar nyelvű tábla, reklámfelirat. De nemcsak a helységnevek, utcanevek, intézménynevek üzennek a nyelvi identitásról, hanem a személyi iratok is: helyesen írták-e magyar nevünket a személyi igazolványunkba és tettünk-e érte, hogy kijavítsák a szándékos vagy véletlen elírásokat? A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a nyelvi tájkép javunkra történő alakításáért, a nehezen kiharcolt anyanyelvi feliratok minőségéért és megőrzéséért tenni kell mind a közösség, mind az intézmények, civil szervezetek és az egyének szintjén.