Otthonszülés

Ennek oka, hogy a belügyi és közigazgatási minisztérium hiába kérte, hogy a lakások kötelező biztosításának határidejét január 15-ről július 15-re tolják ki, a kérelmet nem követte a törvényerejű rendelet módosítása.

Vagyis, hiába adott ki erre vonatkozó közleményt a szaktárca, s nyugtatta meg az érintetteket, a polgármesteri hivatalok, ha akarják, megbüntethetik azokat, akik nem kötöttek kötelező szerződést, de legalább előszerződést valamelyik biztosítóval.

Egyelőre azonban nem büntetnek, mert mint a hasonló rendelkezések zömének, ennek a végrehajtása sincs megoldva, az intézmények egymásra mutogatnak.

De vegyük sorba a történteket. Egy rendelkezés értelmében a román állampolgárok, 2010 közepétől kezdődően kötelesek lakásbiztosítást kötni ingatlanaikra, otthonaikra. Az összeg rendkívül alacsony, az éves biztosítás, az ingatlantól függően mindössze 10-20 euró, s ezért cserébe a biztosító társaság, maximum 20 ezer euróig téríti meg a kárt, amelyet földrengés, árvíz vagy talajcsuszamlás okoz. Más kérdés, hogy ilyen alacsony összegű biztosításért, mondjuk egy árvíz esetén, nem sok pénzt várhat a tulajdonos, hisz a biztosító minden kiskaput megnyitna, hogy ne fizessen, vagy csak egy minimális összeget térítsen. Egy jól bebetonozott biztosítás ennél sokkal többe kerül, igaz, akkor a biztosított kárösszeg is sokkal nagyobb, megéri tehát többet fizetni, de ez más kérdés. Ez a 10-20 eurós összeg csak arra jó, hogy kistafírungozza a biztosítókat, tuti éves bevételre tegyenek szert. Némi gyógyír, hogy természeti katasztrófa esetén az állam legalább kártérítést nyújt a biztosítottaknak – és csak nekik –, de mi lesz azokkal, akiktől a biztosítók megtagadják a szerződéskötést, mert veszélyeztetett vidéken laknak, illegálisan építkeztek árterületre? De állami kártérítés is csak akkor jár, ha a települést katasztrófa sújtotta területté nyilvánítják, s a tapasztalat szerint ezzel sosem sietnek.

 

Mutogatósdi

Visszatérve a kötelező biztosításra, aki ezt elmulassza, azt a törvény értelmében 100-500 lejre büntethetik.

A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Először is, mert a minisztérium közleményét nem előzte meg a törvény módosítása. Másodszorra pedig, mert Marius Bulugea, a biztosítási felügyelethez (CSA) tartozó, a kötelező biztosítások kiadására szakosodott, 13 biztosítási cég által alapított társaság (PAID) vezetője szerint a polgármesteri hivatalok még nem kapták meg tőlük a biztosított házak-lakások listáját, tehát nem is mehetnek ki büntetni. Mert arra nincs joguk, hogy találomra bekopogjanak és kérjék a biztosítás felmutatását. S hogy a PAID miért nem küldte szét a listát a polgármesteri hivataloknak? Mert a hivataloknak mindössze a fele hozta tudomásukra a települések ingatlantulajdonosainak névsorát. S ezzel a kör bezárult: a PAID nem tudja, kik rendelkeznek ingatlannal, így nincs módjukban kiszűrni sem azokat, akik eleget tettek a törvénynek, sem azokat, akik még halogatják a biztosítás megkötését.

Az megint más kérdés, hogy a polgármesteri hivatalok és a biztosítók milyen gyakorisággal frissítik majd a PAID-nál a listáikat. Ha valaki ma megköti a biztosítást, az vajon menyi idő után jut el a PAID-hoz, majd vissza a polgármesteri hivatalokhoz? Vagyis az egész kötelező ingatlanbiztosítás egy óriási kavalkádhoz és fejetlenséghez vezet, hogy finoman fejezzük ki magunkat.

Sőt, egyéb problémákat is felvet. A Nyugati Jelen által megkérdezett polgármesterek egyáltalán nem tapsolnak annak, hogy újabb „rendőri” feladatot varrtak a nyakukba.

– Engem személy szerint rettentően zavar ez a dolog, mert mi közöm nekem, mint polgármesteri hivatalnak ahhoz, hogy egy magáncéggel valaki köt, vagy nem köt szerződést, ebben az esetben biztosítást – mondta Almási Vince kisiratosi polgármester, aki úgy véli, nem az ő feladatuk a biztosítók malmára hajtani a vizet.

Arad megyében egyelőre sehol nem büntettek meg senkit azért, mert nincs kötelező lakásbiztosítása.

 

Nem sietős

A PAID adatai szerint március első felében az ország 8,385 millió lakása közül mindössze 461 627 rendelkezett biztosítással, vagyis az otthonoknak körülbelül 5,5 százaléka. Ennyien pedig törvény nélkül is kötnek biztosítást. A legrosszabb a helyzet vidéken, mert az összes biztosítás közül mindössze 104 723 köttetett községben, faluban. A belügyminisztérium határidő-halasztási közleménye minden esetre azonnal meglékelte a biztosítási kedvet, hisz amíg novemberben, országos viszonylatban, naponta akár 10-14 ezer biztosítást is kötöttek, ez a szám februárban már négyszázra zuhant vissza.

A PAID most azt szeretné elérni, hogy törvény kötelezzen az ideiglenes biztosítás lejárta után a végleges megkötésére. A hivatal információi alapján 2005–2010 között Romániában csak az árvizek hárommilliárd eurós kárt okoztak: 62 000 házban keletkezett kár, 15 000 pedig teljesen összedőlt.

 

Feszült várakozás

Korántsem tiszta a kép a kötelező lakásbiztosítások kapcsán, szögezte le Popa Carla, a dévai önkormányzat adóügyi osztályának vezetője. Még nem tudni pontosan, hogy mikortól válik kötelezővé a lakásbiztosítás. Az önkormányzatnál azonban felkészültek az ügy kezelésére.

Felkészültek? Vagy mégsem? Ez a lakosság hozzáállásától függ. Déva olyan 65 000 fős népességére körülbelül 20 000 lakástulajdonos jut, annyian kell majd lakásbiztosítást kössenek. Amennyiben meg is teszik, akkor az önkormányzatnak kevés gondja lesz, viszont ha csak egynegyedük nem köt lakásbiztosítást, akkor már 5000 aktacsomót kell kezelni, ami finoman fogalmazva jelentős munka az önkormányzat emberei számára, ismerte el Popa Carla. Hogy mekkora többletmunka lesz, arra csak akkor adhat pontos választ, amikor beindul a folyamat, addig legfeljebb becsléseket. A többletkiadások mértéke esetén hasonló a helyzet, attól függ, hogy hány embert kell hivatalos levélben felszólítani, hogy kössön lakásbiztosítást.

Mindenesetre a dévai önkormányzat már átadta a PAID-nak a tulajdonosok listáját, visszajelzést azonban nem kaptak. Utóbbi intézmény jelzi, hogy ki kötött lakásbiztosítást, s ki nem. Nem is kaphattak, hiszen egyelőre a jogszabály még nem lépett érvénybe. Ezért nem is büntettek meg senkit.

Bizonyos méretű káoszra azonban biztos számítanak. Főleg azért, mert egyes lakosok azt hiszik, hogy a lakásbiztosítást a városházán kötik. Sok ilyen eset volt már eddig is, nekik el kell magyarázni, hogy a biztosító társaságokhoz kell fordulniuk, amit egyesek nem akarnak tudomásul venni, s kötik az ebet a karóhoz, hogy igenis az önkormányzat kösse a biztosítást. Remélhetőleg a gond nem fokozódik a felszólítások és a pénzbírságok nagy számával. Noha az önkormányzat szempontjából talán nem is lenne rossz, mivel a pénzbírságokból származó bevétel 20%-a a város kasszáját gazdagítja. További 40% az államkasszába irányul, a maradék 40%, pedig a társadalombiztosítási alapba.