Szalagavató a Téglásban

Bensőséges, felemelő ünnepként élhették meg hivatalos nagykorúsításukat a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum idei végzősei is. Az tanintézményben öt éve hagyománnyá tett szalagavatón félszáz diák ünnepelte felnőtté válását. Kocsis Attila Levente iskolaigazgató jogos büszkeséggel köszöntötte a gyönyörű báli ruhában pompázó, ragyogó szemű fiatalokat, akiket tanártársaival együtt sok éven át nevelgettek az iskola védelmet, biztonságot nyújtó falai között. Cranciova Gabriella, Sáfár Csaba és Balogh Ildikó osztályfőnökök arcán, lelkében a büszkeség meghatódottsággal ötvöződött, hiszen diákjaik hálás szívvel köszönték meg a sok éves munkát, törődést, gondoskodást, mely sokuk számára második édesanyává tette az osztályfőnöknőket. A végzősök nevében János Bianca, Csiszér Tímes és Antonie Luis mondott köszönetet.

Az ünnepség méltóságteljes hangulatához nagymértékben járultak hozzá a szervező tizenegyedikes diákok is, akik igazi bálteremmé varázsolták a tanintézmény auláját. Köszöntőjükben felelevenítették a szalagavatók történetét is: Az első bált feltehetőleg az 1830-as évben tartották meg Selmecbányán. Akkoriban a ceremóniát még valétálásnak nevezték. Ez a latin eredetű kifejezés a „Valete!” szóból származik, mely annyit tesz “Éljetek boldogul!” – ezzel köszöntek a végzős diákok az alsó tagozatosoknak. A múlt században a diákok a tanulmányaik utolsó félévében váltak jogosulttá a szalag viselésére, melyet ünnepélyes keretek között adtak át nekik. A legidősebb diák egy botra tűzött tölgycsokrot vitt elöl, mögötte pedig a többiek kalapjára volt egy-egy tölgyfalevél tűzve, így sorakoztak fel. Általában egy zöld selyem szalagot tűztek a vállukra, melyből kétféle létezett: az egyik egy rövid karszalag aranyrojtokkal, a másik pedig monogrammal és évszámmal ellátva. Ezután az alsóbb éves diákok fáklyás menettel kísérték ki a végzősöket a város kapujáig, ahol szimbolikusan egy fenékberúgással búcsúztak el tőlük. A diákok innen egyenesen a vigadóba vonultak, ahol bál zárta az ünnepséget – elevenítették fel a sajátos magyar diákhagyomány történetét a dévai diákok.

A szalagtűzés természetesen a dévai bálon sem maradt el. Az osztályfőnökök biztató mosoly kíséretében tűzték ki diákjaiknak az iskola monogramjával és az évszámmal ellátott sötétzöld szalagot, majd következett a várva várt báli tánc, melynek koreográfiáját idén is Molnár Noémi tanárnő állította össze. Türelemmel végigvezetett táncóráit virággal hálálták meg a diákok. Akárcsak Lengyel Izabella tanárnő, karvezető munkáját, aki szintén hozzáértéssel segítette a diákokat, hogy kedvenc slágereikkel léphessenek fel a szalagavatón. Sikeres táncbemutatójukat követően, a diákok igazi meglepetéssel rukkoltak elő: keringőre kérve fel szüleiket, barátaikat, tanáraikat. Az ünnepség idén is a kívánság-lampionok röptetésével zárult. Az iskola udvaráról több tucatnyi lampion szállt a csillagos ég felé, vidám fénnyel adva tudtul a világnak, hogy reményteli fiatalok készülnek nekivágni az életnek.