Szállnak rendelkezésükre

Konkrétan a megyei önkormányzat szállítja rendelkezésre a közpénzt az aradi reptérnek, anélkül, hogy valamilyen rövid- vagy legalábbis középtávú tervet is nyilvánosságra hozna azzal kapcsolatban, hogy hány évig szándékszik még feneketlen zsákba tölteni nem keveset az amúgy is szűkös saját forrásaiból. 

A gyakorlatilag bő másfél évtizede húzódó reptér-ügyet továbbra is vastag ködlepel borítja, továbbra sem landol Aradon menetrend szerinti járat, a reptér egyedüli bevételei a DHL-járatok, valamint az alkalmi teher- és személyszállító gépek.

Ami a 2012-es költségvetésüket nézve csupán hideg vízre elegendő, hisz a megyei önkormányzat, mint fő tulajdonos idén 1,3 millió lejjel finanszírozza a reptér működési költségeit, s kérdés, hogy év közben még mennyi pénzt kell majd adni egyéb javításokra, felszerelésekre, a működésképesség fenntartására, hisz ez nem kevés, és független attól, hogy érkeznek-e járatok, vagy csupán kóbor kutyák vágtatnak a leszállópályán.

Az már évek óta biztosnak látszik, hogy utasok hiányában Aradon egyetlen hazai vagy külföldi légitársaság sem veti meg lábát, épít ki bázist, és a most nyilvánosságra hozott népszámlálási adatok csak rontják a város esélyeit. Az aradi reptér számára az egyetlen kiút, ha összevonják a temesvárival, a közlekedési tárca felügyelete alá kerül, és néhány járatot a zsúfolt Temesvár helyett Aradra irányítanak, innen pedig az autópályán busszal szállítják a szomszédos városba. Persze, ezt csak akkor lehet majd tervbe venni, ha elkészül a körgyűrű leágazása az aradi reptérnél és Temesvárnál is befejezik a munkálatokat. Az aradi reptér önállóan, gazdaságosan működésképtelen, még ha véletlenül bekopogna is egy fapados légitársaság, az infrastrukturális kínálat – az utasvárótól a gépkiszolgáláson át a csomagkezelésig – rettentően hiányos.

A most elkészült és megszavazott költségvetés szerint az aradi reptér idei büdzséje 4 050 000 lej, kisebb, mint 2011-ben. Az alaptevékenységből 689 ezer lejes bevételt remélnek, a kereskedelmiből 500 ezret, ami enyhén szólva is nevetségesen kevés, hisz az 1,64 millió lejes béralapot sem fedezi. Ezért érdekes, hogy miközben idén is megspórolják a cafeteria kiadást, (ebédjegyek), a dolgozók évi 200 euró/fő magánnyugdíj-pénztári hozzájárulásban részesülnek, és a mély homály kategóriába tartozik, mit értenek a 629 ezer lejes „egyéb költségen”, vagyis az alaptevékenységből csak remélt bevétel elköltésén. További kiadások: 1,23 millió amortizáció, 8 ezer lej protokoll, 7 ezer lej reklám, 56 ezer lej biztosítás, 70 ezer tanácsadás, munkálatok, 20 ezer továbbképzés, 36 ezer utazás itthon és külföldön.