Szentmise, népzene és néptánc

Szeptember 20-án, szombaton a kisiratosi a római katolikus templomban 10 órakor kezdődött szentmisével indult a nagyszabású nemzetközi népművészeti és népzenei program. 

Ünnepi prédikációjában ft. Máté Lóránd plébános az isteni gondviselésnek tulajdonította, hogy a település katolikus magyarságának hagyományőrző csoportja, citerások, néptáncosok, a Szalbek kórus a helybeli magyarságot hitében és nemzeti tudatában egyaránt erősíti. „Most azért gyűltünk össze, hogy hálát adjunk, köszönetet mondjunk ezekért az ajándékokért, és továbbra is legyen utánpótlás, és erősítse meg a közösséget abban a tudatban, hogy ezeket a hagyományokat érdemes éltetni.” A szentleckéből a ministránsok olvastak fel, majd egy bibliai történet felidézése után a plébános feltette a kérdést: „Testvérek, kit szerettek a legjobban? Természetesen, sok dolgot szerethetünk, de a megtartó közösségi tudat talán a legfontosabb, hiszen e település lakosai bárhova is jutnak, büszkék lehetnek arra, hogy citerások, kórustagok, néptáncosok lévén a kisiratosi nagy, megtartó családhoz kötődnek, és magyarul dicsérik Istent. A mai napon azért vagyunk itt, hogy hálát adjunk Isten adományaiért és bárhova is sodor a sors büszkén valljuk magunkat kisiratosiaknak.” A szentmise a közösen elmondott Miatyánkkal, illetve nemzeti imánk közös megszólaltatásával, felemelő hangulatban zárult.

Korondi-Józsa Erika polgármester köszöntője

A szentmiséről az emberek a kultúrotthon udvarán álló szabadtéri színpadhoz vonultak, ahol Korondi-Józsa Erika polgármester köszöntötte a gyülekező közönséget, majd kifejtette: 2017-ben hozta létre Magyarország Kormánya a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy a hazai magyar és nemzetiségi, valamint a Kárpát-medence szerte magyar népművészettel foglalkozó közösségeket megerősítse, és biztassa a mozgalomban résztvevőket, hogy fejlesszék tovább szakmai munkájukat, erősítsék és őrizzék ősi kultúrájukat. „Három esztendeje szerveztük meg a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivált, idén szeretnénk életre hívni egy újabb találkozót Sereglés néven, mert ez a középkori magyar kifejezés közelebb áll a mozgalom fogalomtárához. Közös rendezvényünk időpontjául 2025. szeptember 20-át javasoltuk, és vártuk azokat a szervezeteket, amelyek az elmúlt években a Csoóri Sándor Alap támogatottjai voltak. Ennek köszönhetően tudták szakmai programjainkat és eszköztárunkat fejleszteni, olyan közösségi programokat megvalósítani, amelyeknek köszönhetően sikerült megmozgatniuk a teljes magyar közösséget. Hadd legyen az idei szeptember 20. a nemzeti együvé tartozásunk megélésének napja. Miért ez a gondolat? Szeretnénk újra bizonyítani, hogy a nép művészetének mennyire komoly, szerevező ereje van. Így éltethetjük tovább nemzeti kultúránk legősibb ágát, visszaállítva nemcsak a részleteket, hanem az egész egységét, mert ahogyan Csoóri Sándor fogalmazott: a múltunk nem mögöttünk van, ahogy az idő sejteti, hanem bennünk. Legyen bátorságunk élni vele! A Csoóri Sándor Alap jóvoltából citerákat vettünk, fellépő ruhákat a táncosoknak, a citerásoknak és a vegyeskórus tagjainak, a néptánc és a citeraoktatók honoráriumát és táborát sikerült megvalósítani, de a templom felújítására is jutott, csillárra, padfűtésre és festésre. Köszönöm a támogatást, és hogy a kisiratosiak eljöttek együtt megélni a Kárpát-medence népművészetének ünnepét! A hagyomány összeköt, szeptember 20-án, ma több mint 300 település, több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester ünnepli a Kárpát-medence népművészetét. Kérem, fogadják sok szeretettel, és jutalmazzák tapssal a fellépőinket! Előtte azonban Csoóri Sándor tiszteletére, felkérem önöket egy közös nótaéneklésre, valamint egy közös táncra” – hangzott el Korondi-Józsa Erika polgármester beszéde, amely vastapsot aratott a közönség részéről. Ezt követően együtt eltáncoltak egy csárdást a színpad előtt összegyűlt citerások, néptáncosok, valamint a közönség tagjai is együtt énekeltek, majd együtt eljártak egy csárdást.

Színes népzenei és néptáncprogram

Az ünnepi programban először az Aprógyöngyök léptek fel, gyermekjátékokat adtak elő Miklós János betanításával játékos körtáncot jártak a „dombon törik a diót” ének közepette. Amint a polgármesternő hozzáfűzte, minden évben megszervezik a citeratábort, ahova teljesen kezdő gyermekek is jelentkeznek. 

Juhász Kálmán citeraoktató a kezdő citerásoknak a bemutatkozásához előre bocsátotta, ők teljesen kezdők, de nagyon lelkesek, ezért bizonyára hamar felnőnek a feladathoz. A két kisfiú és ugyanannyi leányka citerabemutatója nagy tapsot kapott. Utánuk a Rónasági gyermek citerazenekar következett, amely három éve alakult, de máris szép sikert ért el a dél-alföldi regionális versenyen – Kiemelt Aranyminősítést. A műsorban három Dunán túli, majd egy moldvai népdalt adtak elő, citerázás közben énekelve. A Napraforgó citerazenekar 5 tagja citerázva énekelt, egy leányka dorombon játszott.

A szünetben Korondi-Józsa Erika polgármester elmondta: tavaly nem csak citera-, népzene- és néptáncoktatás zajlott, hanem kézműves foglalkozásokat is szerveztek. amelyeken a gyermekek vettek részt. Ott mézeskalácsot készítettek Víg Irénke vezetésével, Fischer Csilla irányításával bútorfestést tanultak. Ugyancsak köszönetet mondott Tóth Anitának, amiért a gyermekeknek nemezelést tanított. Abban a reményben zárta mondanivalóját, hogy az elkezdett kézműves foglalkozások folytatódnak. Ezt követően az Ifjúgyöngyök néptánccsoportot kérte a színpadra. Sajnos, a nagycsoport nem tudott részt venni, mert köztük a XII. osztályosok érettségire készülnek, de abban reménykedik, hogy folytatják a néptáncot. Felkérte a jelenlévőket: ha a gyermekeik szeretnék folytatni a néptánc- vagy citeraoktatást, a szándékukat jelezzék az óvónőknek, tanítónőknek vagy az osztályfőnököknek. Zárszavaiban gratulált minden fellépett csapatnak, és vezetőiknek megköszönte a munkáját. 

A tíztagú néptánccsoport táncai után a polgármester megköszönte a produkciót, majd a Szalbek Vegyeskórust kérte a színpadra. A vezetőjük, Almási Gábor tanár is szeretettel köszöntött mindenkit, majd bemutatta a kórust, amely 2004 februárjában alakult, a létrejöttét egy gazdaköri kezdeményezésnek köszönheti. Férfikórusként alakult, majd vegyeskarrá változott, 2012-ben felvette a Szalbek Vegyeskórus nevet. A repertoárjában egyházi darabok, népdalfeldolgozások szerepelnek, ugyanakkor a nyugati kultúra irányába is fordulnak. Műkedvelő kórusról van szó, de Kodály Zoltán gondolatát is a magukévá teszik: „A zene legyen mindenkié!” Programjukban Kodály Zoltán Mátrai képek című gyűjtéséből, majd Sugár Rezső népdalfeldolgozását, végül balatoni dalokat hallgathattak meg. A magas színvonalon, kánonban is előadott művek kiérdemelték a vastapsot. Előadásukat a polgármester asszony megköszönte, majd bekonferálta a kislányt, akire mindannyian nagyon büszkék, Szőlősi Pannit, akivel Almási Gábor külön foglalkozott, ezért neki is köszönet jár. A kisleány színvonalas éneke után Tiba Fischer Réka szavalta el Csoóri Sándor egyik költeményét, majd a polgármester asszony mindenkit meghívott a kultúrotthon árnyékában, az udvaron felszolgált (a kultúrotthonban lakodalom készült) ízletes és változatos szeretetvendégségre, ahol falatozás közben felidézték a szabadtéri színpadon, valamint az egésznapos programon látottakat, hallottakat. A Kárpát-medence népművészet kisiratosi ünnepe kedves emlék marad minden fellépő és résztvevő számára.