Táncos Csuda Mózsi almafái Hunyad megyében is kivirágoztak

Hunyad megyei turnéján is vastapsot kapott a Debreceni Népi Együttes, mely megalakulásának 70. évfordulóját ünnepelve az idei esztendő első felében végiglátogatja azon táncosait, akik a Petőfi Sándor-, illetve Kőrösi Csoma Sándor-programok keretében a világ különböző tájain oktatják a magyar néptáncot.  A felkeresendő helyszínek sorában szerepel Felvidék, illetve Csehország és az óceánon túli New York, illetve Los Angeles is. A turné azonban Hunyad megyében kezdődött, ahol Szabó Annamária Petőfi-ösztöndíjas debreceni táncosként oktatja a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeit. 

Hunyad megyébe Wass Albert Tizenhárom almafa című regényére épülő táncjátékkal érkeztek a debreceniek. Tekintettel arra, hogy Wass Albertet Romániában még mindig nem rehabilitálták, hivatalosan háborús bűnösnek minősítik, a prefektúra és a rendőrség levetette az előadás plakátjait, és fokozott felügyeletet rendeltek el a táncbemutató idejére. Az előadást azonban nem tiltották be. A tánccsoport vezetői úgy döntöttek: a táncjátékot a népszerű Wass Albert-regényből származó narrációs szöveg nélkül adják elő, pusztán a koreográfiára hagyatkozva. – Előadásunk Táncos Csuda Mózsiról szól. Ő egy kommandói vadőr és a Kárpát-medencében élve megtanulta azt a vidámságot, azt a dallamvilágot, azokat a táncokat, melyeket az itt élő népek gyakorolnak a hétköznapokban, és így a maga kicsi világában minden nehézséget megpróbál a humor, a zene és a tánc révén áthidalni. Nagyon fontos üzenete a darabnak, hogy megjelenik benne a Kárpát-medence és az erdélyi táncdialektus minden tánca – füleházi, szászácsávási  andrásházi, melegföldvári, mezőkörpényi, mérai, gyímesi, moldvai koreográfiák, román, magyar és cigány táncok.  És az vehető ki itt a darabban, hogy e népcsoportok harmóniában élnek egymással, sőt egymás énekeit, egymás táncait megtanulják, továbbadják, és mindenki hatással van egy kicsit a másikra. Ez táncban, zenében és a dalokban is látszik. A darabon sajátos dallamvilág vonul végig, ami egy Dezsőházi Tamás által továbbgondolt dallam, mely minden egyes stílushoz hozzá van egy kicsit igazítva. Ebbe illeszkedik bele Mózsi és mindenkinek a táncából tanulgatva napról napra egyre ügyesebb lesz, míg a fináléban maga is együtt táncol valamennyi tájegység, nemzetiség képviselőivel – foglalta össze a táncjátékot Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes vezetője. Az első Hunyad megyei bemutatóra Csernakeresztúron került sor, ahol a helyi hagyományőrző egyesület csűrszínházában táncolt a debreceni együttes. A vastapsot kiérdemelt előadást követően a táncjátékhoz is élő zenét biztosító Bürkös zenekar közreműködésével táncházba hívták a közönséget, az ismertebb erdélyi táncok mellett ízelítőt nyújtva a hortobágyi, nyírségi táncokból is. 

Az előadást Lupényban is örömmel fogadta a helyi magyar közösség. A négy napot felölelő Hunyad megyei turné további részeként pedig a debreceniek a dévai Szent Antal Ház, illetve a Szent Ferenc Alapítvány gyermekeivel tartottak néptáncos foglalkozást, dunántúli és felcsíki táncokat, gyermekjátékokat tanítva meg számukra.