A Temesvári Közéleti Kávéház sorozat novemberi meghívottja prof. dr. dr. h.c. Pusztay János, a Collegium Fenno-Ugricum Intézet alapítója és igazgatója. A wikipédia szerint „Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár, az uráli nyelvek és népek kutatója, műfordító; az uráli és paleoszibériai nyelvek kapcsolataival is több tanulmányban foglalkozott.” Mivel a kérdéskör egyik legjobb szakértőjét látjuk vendégül, a kötelező kérdés: mit tudunk általában a magyar és a finn nyelv rokonságáról? Ennyit: rokonnyelvek. Talán még azt, hogy ha finn beszédet hallunk, távolról ismerősnek tűnik, de szemernyit sem értünk belőle.
Mondhatni: titokzatos nyelvrokonság ez. Miben nyilvánul meg a rokonság, ha nem értjük a másik szavait? Van hasonló helyzet még a világon? Mert a cseh érti a szlovákot, a szerb a horvátot, az orosz az ukránt. Milyen volt az egyik és milyen a másik nyelv alakulása? Milyen nyelvtörténeti fejlődés áll a mai helyzet mögött? Az ilyen „fura” nyelvek nincsenek veszélyben? A finnugor nyelvcsaládnak van veszélyeztetett nyelve?
Ezekre és további hasonló kérdésekre várunk választ meghívottunktól, aki a Dunántúlon lakik, munkálkodásainak helyszínei Budapest, Sárospatak, Badacsony. Az idők során tanított Németországban, Finnországban, Szlovákiában, több magyar egyetemen, több egyetem díszdoktora, volt rektor, évtizedet meghaladóan a Finnugor Világkongresszus koordinátori testületének magyar tagja, könyvkiadó és konferenciaszervező, nem utolsósorban író és fordító.
Ismert haiku-szerző, idézzük egyik haikuját: „sötéthasító / fénylánc a messzeségben/ éjjeli vonat”.
A rendezvény helyszíne és időpontja: november 26., 17 óra, a Magyar Ház rendezvényterme. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. A belépés díjmentes.
Hozzászólások