Tisztelet a hősöknek!

Kevesen voltak a Vesztőhelyen az október 6-ai megemlékezésen. Noha az ülőhelyek korlátozottak voltak, az iskolások önkéntes alapon vehettek részt a rendezvényen, de sokan, talán a vírustól félve, nem mentek ki az obeliszkhez, noha bőven lett volna még hely a megemlékezni vágyók számára. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy azokon kívül, akik a koszorúzásban segédkeztek, mindössze két gyermeket láttam az összegyűlt nézők táborában.

A rendezvényt a román, a magyar, majd az Európai Unió himnusza nyitotta meg. Ezt követően Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke köszöntötte a jelenlevőket, és emlékezett a hősökre:

„Itt először egy kivágott, 13 ágú eperfa állt, majd egy kő, egy kereszt, később pedig, 1881 óta ez az obeliszk jelöli azt a szent helyet, mely, bár tudjuk, csak jelképes helye a kivégzésnek, de számunkra szent hely, és szenté avatja immár fél évszázada az is, hogy 11 vértanú földi maradványai itt nyugszanak, e szent halomban”.   

Király Árpád marosi főesperes mondott áldást és emlékezett meg a hősökről, idézvén azok némelyikének utolsó szavait.

 „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”  (Lázár Vilmos)

„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”  (Láhner György)

„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.” (Poeltenberg Ernő)

Imában köszönte meg Istennek a vértanuk áldozatát, és azok tetteit. Majd mindenki fejet hajtva magyarul, németül és románul mondta el a Miatyánkot, és az atya megáldotta a jelenlévőket.

A koszorúzást a vértanuk még élő leszármazottai (Dam­janich János és Knézich Károly utódaival) kezdték, ezt követően az RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök, Arad megyei jogú város nevében Bognár Levente, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében Brendus Réka főosztályvezető, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete nevében Faragó Péter, Arad Megye Tanácsának nevében Răzvan Cadar alelnök, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa nevében Mile Lajos főkonzul, Arad Megye Prefektusi Hivatala nevében Gheorghe Stoian prefektus, a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye és a Konventuális Minorita Rend nevében Király Árpád főesperes és Artúr aradi házfőnök helyezték el a kegyelet virágait. Az Aradi Református Egyházmegye nevében Módi József esperes és Bíró Zoltán főgondnok koszorúzott. Az Aradi Evangélikus Lutheránus Egyházközség nevében Jakab István lelkész és Kosara Géza főgondnok koszorúzott. A vértanúk előtt 13 aradi civilszervezet tisztelgett (köztük a Kölcsey Egyesület, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen), a magyar tannyelvű oktatás nevében Spier Tünde és Bacsilla Eszter helyezték el a megemlékezés koszorúját. A koszorúzók sorát az RMDSZ Arad megyei önkormányzatai nevében Kovács Imre és Korondi Józsa Erika polgármesterek zárták.

Végül hadd zárjam én is soraimat Vécsey Károly szavaival: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”