Történetek itthonról

Nagy sikernek örvendett a hétvégén a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház két Hunyad megyei előadása: a dévai Művelődési házban bemutatott Legendák kertjében című táncjáték és a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokba programjába illesztett lupényi előadás, mely az elmúlt 100 esztendő erdélyi valóságaira fókuszál.

– 2018 őszén a Felszállott a Páva továbbjutó versenyzőiként határoztuk el, hogy amennyiben bekerülünk a döntőbe, nyereményünket a Szent Ferenc Alapítványnak ajánljuk fel. Sajnos nem lettünk döntősök, de az évzáró előadásunk bevételét illetve további adományokat arra fordítottuk, hogy két előadással eljöjjünk Dévára és megajándékozzuk az alapítvány gyermekeit – mesélte a történet kezdetét Benő Barna, a Bekecs Néptáncszínház vezetője. A társulatról még elmondta: az 1998 óta működő néptáncegyüttesből nőtte ki magát és színpadi produkcióinak összeállításában elsősorban az erdélyi magyar néptáncra illetve hagyományokra épít. Így került képbe a 180 legendát és mondát tartalmazó Székelyföldi Legendárium történeteinek színpadi feldolgozása. Ivácson László rendező-koreográfus irányításával, Molnár Szabolcs és Orbán Ferenc zenéjére állt össze egy olyan darab, amely öt székelyföldi legendát dolgoz fel, ötvöz egységes mesés táncjátékká. A nyárádszentimrei Pala domb, Maka vára, az Isten széke, az Ördög-tó és a Gyilkos-tó legendájára épülő mondafüzérhez Furik Rita alkotta meg a nagyszerű jelmezeket.Ezek a történetek oktató jellegűek, leleményességről, kitartásról, szeretetről, furfangos észjárásról, hősiességről, történelmi pillanatokról, bátorságról szólnak – mesélt az előadásról Benő Barna. A Déván bemutatott színpadi produkció valóban elbűvölte a gyermekeket, de a szülőket, nagyszülőket, nevelőket is. Percekig tartó tapssal jutalmazták a nagyszerű előadást.

Hasonló sikere volt a Bekecs Néptáncszínház lupényi bemutatójának is. Az Ember az embertelenségbencímet viselő táncjáték a Trianont követő száz esztendőt öleli fel. – Előadásunkkal azok előtt szeretnénk tisztelegni, akik az életüket adták a hazájukért, családjukért, embertársaikért és nem utolsó sorban azért, hogy gyermekeik egy jobb világban éljenek, példát mutatva emberségről, bátorságról, hazaszeretetről, kitartásról, hitről. Az ember az embertelenségben táncelőadásban olyan képeket rajzolunk a tánc, a zene és a beszéd színpadi nyelvén, amelyek megidézik a hadba vonulók és az itthon maradottak életérzéseit. A színpadi események nem ragaszkodnak az elmúlt század dokumentarista krónikásaiként beszámolni a háborús eseményekről, célunk inkább a történelem kiszolgáltatottságában élő emberhez való közelítés. Az irodalmi szövegtöredékekkel, naplórészletekkel, vetítéssel pedig szélesíteni kívánjuk ezt a személyessé tételt – mondta Benő Barna aki  Tőkés Csaba Zsolt rendező-koreográfus mellett  asszisztensként vett részt a produkció színpadi előkészítésében. Az elsősorban felnőttekhez szóló, megrázó táncjáték hálás közönségre talált a Zsil-völgyi Lupényban is.