Túlteljesített vitaadag

Ma úgy tűnt, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének Választmánya nagyon kiéhezett már egy oktatási vitára, mert kihasználva a mai alkalmat, egyik pillanatról a másikra rátolták a napirendet az aradi iskolarendszer, tanítás legsarkalatosabb problémáira, és végül saját bevallásuk szerint, a „provokációk” hatására olyanok is hozzászóltak, akik otthon reggel még úgy tervezték, csendben ülnek és hallgatnak. Így aztán egy protokolláris, unalmas választmányi ülés helyett pergő, érdekes vita-párbeszéd alakult ki.

A hangulat azonban csak Király András politikai beszámolójának vitája során pördült fel. A megyei elnök, oktatási államtitkár beszámolójában kitért a koalíció helyzetére, ami „nem lett rosszabb, de a működésével gondok vannak”. Király elmondta, a kormányprogramnak az RMDSZ számára legfontosabb eleme, az oktatási törvény nem valósult meg, „a kormány Pilátusként mossa kezeit, mert elindította a folyamatot, de az most megtorpant”. A költségvetési pénzekkel kapcsolatban kifejtette, már az elején tudták, hogy a 2005–2008 közötti periódus nem ismétlődik meg, most inkább elvesznek, mint adnak. „Amikor egyesek kapnak, akkor a kettesek, vagyis az RMDSZ-es polgármesterek is kapnak, pech viszont, ha a magyar közösség egy szociáldemokrata irányítású településen él, de sajnos a rendszer rossz” – magyarázta.

A decentralizált intézmények vezető tisztségeinek elosztását illetően elismerte, a helyi szinten kialkudott egyezségből kevés valósult meg, továbbra sincs magyar vezető a munkaügyi hivatalnál, vagy a mezőgazdasági igazgatóságon, állategészségügynél, más tisztségek viszont megszűntek a minisztériumok átszervezését követően. Király megjegyezte, könnyű a PD-L-nek, mert ők még a PSD-vel való koalíciójuk idején elfoglalták tisztségeiket.

Az elnök szerint egyelőre nem okozott gondot, hogy a parlamenti függetlenek frakciójából faragott, és „katonatisztek, rendőrök szekusok alkotta keménymagból álló” UNPR is a koalíció tagja. Ők ugyanis fordítva toboroznak: tisztségekben lévőket környékeznek meg, és vesznek be a pártba.

 

Nincs egység, összetartás

 

Helyi ügyekre térve Király András kőkemény kritikája aztán sebtében feltüzelte a beszámolót hallgatók kedélyét, mert kijelentette: „Nincs egység, nincs összetartás, a választott vezetők nem dolgoznak jól”. Példaként Majláthfalván verte el port, az elnök úgy vélte, érthetetlen, hogy egy színtiszta magyar faluban 23, tagdíjat fizető RMDSZ-es van, sokan „két miccsért meg egy sörért átálltak a PD-L táborába, mi meg téphetjük a szánkat. Ki védi majd meg a majláthfalvi iskolát? Hát természetesen mi, az RMDSZ – adott választ a kérdésére, hozzátéve, ez számukra kötelesség és feladat, de furcsa, hogy a közösség – nem csak Majláthfalván – mindig fentről várja a megoldásokat.

– Decentralizációt akarunk, új típusú közösségi hozzáállást. A decentralizáció jó, ám ha nincsenek gerinces emberek tisztségekben, saját csapdánkba esünk – fogalmazott Király András.

Végül beszélt a magyar–magyar viszonyról is, és kiélezett nyilat lőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irányába, „amely egyesületi szinten működik, de elindult a pártosodás útján, s ehhez minden támogatást megkapnak a Fidesztől”. A megyei elnök szerint a Demokrácia-központok lesznek a kapocs a romániai és anyaországi magyarok között, „ők úgy oldják meg az egyesítést, hogy magyarországi diákok tanuljanak a Sapientián, itteni magyar diákok pedig magyarországi egyetemeken”. Megjegyezte, két év múlva három magyar párt verseng a román parlamentbe jutásért, de egyiknek sem fog sikerülni, ám „a Fidesznek négy év történelmi szempontból semmi”, a magyar kormánypárt reméli, hogy az EMNT majd 2016-ban egyedüliként kerül be. Ehhez minden segítséget megkapnak a Cotroceni Palotából is, vagyis az erdélyi magyarság saját magát szedi szét.

Ezt követően Faragó Péter képviselő beszélt a T. Ház jövő heti munkájáról, a vitára kerülő törvénytervezetekről, megerősítve, hogy az RMDSZ nem támogatja a gyermeknevelési periódus egy évre való csökkentését.

Váratlan bejelentést tett Tóth Csaba megyei tanácsos, aki közölte, hogy nem vesz részt további SZKT üléseken, mert ez kiürült, nincs döntési jogköre.

 

Oktatási vita

 

A hozzászólásoknál elsőként ft. Király Árpád marosi főesperes kért szót, aki ismét meghúzta a vészharangot a radnai bazilika tarthatatlan állapota fölött, mondván, csak ígéreteket kapnak, de az egyháznak nincs pénze a restauráció kifizetésére.

Sipos György megyei tanácsos felszólalásával azonban végérvényesen az oktatásra terelődött a vita. „Rosszul esett, de igaza van. A majláthfalvi iskolát rendre meg kell védeni, de ez már Ceauşescu idejében is így volt. Most a vingai tanácsban megszavazták, hogy elveszik az iskola jogi személyiségét, nem lesz többé igazgatója, pedig az iskola Majláthfalva legfontosabb intézménye” – reagált Király Andrásnak a falu iskoláját érintő szavaira, majd kijelentette, hogy a vingai polgármester „kővel, cementel lekenyerezett néhány embert Majláthon, s ennek most beérik a gyümölcse. Ezekről a dolgokról azonban nyíltan kellene írni az újságban, elvárnám, hogy a faluval kapcsolatban élesebb legyen a lapban”. Sipos úgy vélte, hogy a Nyugati Jelen a polgármesterrel szemben túl elnéző. De beszélt a sportteremről is, amelyhez szintén a polgármester jóvoltából, mai napig nem kötötték be a villanyáramot.

Az újságot ért kritikára Balta János választmányi tag, a lap terjesztési és imázsigazgatója válaszolt Siposnak:

– Én már minden rosszat megírtam a polgármesterről, minden anyagot távolságtartással írok meg, kiállok a majláthiak mellett, de nem írhatok mindenki szája íze szerint.

Majd megjegyezte, hogy neki az RMDSZ, például, nem szólt, hogy eltörölték az igazgatói tisztséget a falu iskolájában.

Az oktatási vita tüzére aztán Lehoczky Attila dobott még egy lapáttal, amikor kritizálta a Csiky Gergely Iskolaközpontba vidékről bekerülő diákok tudását. „Nem tudnak rendesen írni-olvasni a kilencedikesek, kérem a polgármestereket, tegyenek valamit azért, hogy a hozzájuk tartozó iskolákban emelkedjék az oktatás színvonala”. De negatív példaként említette Kispereget, ahol megszűnt az iskola, már nem különálló „pedig csak egy kérvényt kellett volna letenni az ügyben, de végül Kocsik Imre is elvesztette igazgatói székét”.

Ennek visszaesését egyébként abban (is) látja, hogy a pedagógusok egy része létminimumon, másik része alatta él, és arra is kérte az önkormányzati tisztségviselőket, ne a tanügyön spóroljanak.

A hozzászólásokban Nagy Gizella is panaszkodott a csikys kilencedikesekre, akik szó szerint teljesen elszoktak a tanulástól, Matekovits Mihály pedig figyelmeztetett: ez Románia, itt bármi megtörténhet, ezért aztán a dolgok nem működnek, a törvények ellentmondásosak, lásd, például, tanárok bérezése körüli botrányok. A vitában szót kért még, többek között Haász Tibor tőzmicskei, Erdős Bálint nagyszintyei polgármester, Lőrincz István gyoroki alpolgármester (ő a 12-es villamosjárat visszaállítását kérte), Kocsis József zimándújfalusi alpolgármester.

A tanárok bérezésére kitért Pellegrini Miklós főtanfelügyelő helyettes is, ő példaként mondta azt az aradi iskolát, ahol a titkárnő bére kétszerese az övénél, és elismerte, a tanügyben is óriási pazarlás folyik.

A Bognár Levente levezette mai választmányi ülésnek napirendjén szerepelt még a 2011-es program megbeszélése, a választmány működésével kapcsolatos kérdések.