Világos 13!

Szombaton, kitűnő időben immár 13. alkalommal indultak az aradi hatodikos diákok az 1849. október 6-át megelőző események néhány Arad megyei színhelyére. Tanítóik kíséretében ezúttal (is) – a Csikyből Back Mária és Drasztyl Andrea, a 21-es iskolából Budacsek Teréz kíséretével – mintegy félszázan voltak jelen.

A várakozás, a kirándulás izgalma hamar oldódott. A gyerekek kitűnő hangulatot teremtettek az autóbuszban. Egész úton, felváltva Kossuth-, és magyar nótákat énekeltek.

Rövid időre megálltunk Pankotán Csiky Gergely szülőházánál. A ház falán egy 1906-ban elhelyezett márványtábla emlékeztet a város nagy szülöttére.  Jó volt hallani, hogy a megkérdezett helyi magyarok büszkeséggel ápolják emlékét.

Innen folytattuk utunkat a szőlősi malomhoz, amely valaha fogadóként is szolgált. A helyszínen érdeklődve hallgattuk Komádi Sándor tanár úr kitűnően dokumentált előadását. És míg Erdélyi István az akkori eseményekhez kapcsolódó színes történeteket mesélt, bebarangoltuk a kétemeletes épület romjait. Szomorúan állapítottuk meg, hogy az elmúlt években nem csak az idő vasfoga, hanem enyves-barbár kezek is munkálkodnak a környéken. Vajon mikor fognak véglegesen eltűnni a kopaszon meredező falak is?

Következett a világosi Bohus-kastély, amelynek falai között 1849 augusztusában a fegyverletételi tárgyalások folytak. A park terebélyes fáinak árnyékában jólesett az uzsonna.

A szusszanásnyi pihenő után indultunk a szintén hagyományos „vármegmászásra”. Fent csodálatos kilátás tárult elénk: erdőkkel borított hegyoldalak, gazdag szőlőlugasok, és nyugat felé a nagy rónaság.   A sárguló levelek jelzik: őszre készül a természet színes világa. A vár romjai közül kikandikálva, akár Aradig is elláthattunk.

Felettünk szálló sárkányrepülő berregése jelzi, hogy múlik az idő. Tehát irány a völgybe.

A megbeszélt tisztásra érve már várt bennünket – Péter Vilmos „tűzmester” keze munkája nyomán – a szalonna- és kolbászsütéshez előkészített parázs és a sok- sok hosszú nyárs... Szomjoltónak  a közeli forrás vizéből merítettünk .

Közben a résztvevők Komádi tanár úrtól egy-egy Arad jellegzetes épületeit tartalmazó kiadványt, ill. Khell Leventétől Emléklapokat kaptak.

Nagyszerű, élményekben gazdag nap volt: élő történelem óra.

/Bár Khell Levente felajánlotta a részvétel lehetőségét az Arad megyei magyar iskoláknak, senki nem tartott rá igényt./

Szöveg és képek: Homolka Ervin