Virágzik a tulipán

Húsz évvel ezelőtt álmodoztunk. A kommunista totalitarizmus sötét éjszakájából kilépve a Hunyad megyei szórvány-magyarság körében is eufória uralkodott, idézték fel az akkori hangulatot az egész megyéből összegyűltek az RMDSZ 20 éves megalakulásának szombati dévai ünnepségén.

125 honatya, 13.559 önkormányzati képviselő, 33.865 magyarul tanuló egyetemista, 1057 kétnyelvű helységtábla, 134 líceumban magyar nyelvű oktatás, 960 visszaszolgáltatott egyházi ingatlan, 11 millió hektár visszaszolgáltatott termőföld és 2 millió hektár erdő, s a megvalósítások tovább sorolhatók. Két évtized alatt az erdélyi magyarság helyzete gyökeresen megváltozott, sokat javult. A Hunyad megyei szórványé is, derült ki a két rövid filmből, mely országos és megyei szinten elevenítette fel tömören 20 év tapasztalatát.

Lelkesedéses kezdet

Szavakban lehetetlen visszaadni a 20 évvel ezelőtti felemelő lelkesedést, bizakodást, emlékezett vissza Schreiber István dévai EMKE elnök, RMDSZ alapítótag. Soha annyi magyar nem gyűlt össze Déván, mint akkor. 1989 kicsorduló lelkesedése jelezte: a magyarság élni akar, jövőt akar építeni, s 20 év tapasztalata bizonyítja, hogy itt a szórványban, közel egy évszázaddal Trianon után igenis lehet magyarnak lenni, lehet haladni magyarként.

Holott 1989 előtt szinte belebetegedtünk a reménytelenségbe, a kilátástalanságba. A diktatúra bukása gyökeresen megváltoztatta a helyzetet, s a korábbi szürkeséget 1990 első napjaiban felváltotta a széleskörű optimizmus. Mára az akkori lelkesedés eltűnt, a tenniakarás azonban változatlanul megmaradt. Végül is 20 évesen a fiatalos optimizmus, a jövőben vetett hit jellemző, hangsúlyozta Doboly Beatrix, a vajdahunyadi szervezet alapítótagja.

A derűlátás most is indokolt. 20 évvel ezelőtt sok Kőműves Kelemen gyűlt össze a Hunyad megyei magyarság jelképes Déva várának megmentésére. Sikerült megmenteni, jelenleg a Hunyad megyei szórvány-magyarság súlya nagyobb, mint demográfiai ereje. Számtalan Kőműves Kelemen munkája révén képviselőink mindenütt ott vannak, helyi, megyei, országos és európai intézményekben, összegezte a tapasztalatokat Borbély Márton, a megyei RMDSZ volt elnöke.

20 évvel ezelőtt a Hunyad megyei fiatalok Nagyenyedre kellett menjenek, ha magyar nyelvű középiskolába akartak tanulni. Idehaza csupán tagozatként működött mostoha körülmények között magyar félosztály. Manapság viszont … a megemlékezés helyszíne, a Téglás Gábor iskola bizonyítja a javulást, hangsúlyozta Borbély Károly államtitkár.

Megfontolási idők

A Téglás Gábor kis diákjai dalos-verses előadásával, majd a csernakeresztúri hagyományőrző együttes táncaival gazdagított ünnepségen a 20 évvel ezelőtti lelkesedés helyét idővel átvevő megfontoltságra terelődött a szó. Mint például a Winkler Gyula EP képviselő kezdeményezésére nemrég beindított szórvány-székelyföld együttműködési program. A székelységnek ugyanúgy szüksége van a szórványra, mint fordítva, hangsúlyozta az ünnepségen meghívottként felszólaló Demeter László Kovászna megyei tanácsos, metaforikus párhuzamok közepette. A váraknak gyakran külső-, közép- és belső védőfalai vannak. A szórvány éppen a külső fal, a székelység, pedig a belső. S ami összetartja a kettőt, egységbe kovácsolja az erdélyi magyarságot az éppen a visszaszerzett szabadság, üzente Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.

A hosszú reménytelenség után 1989-ben visszaszerzett szabadság azonban nem volt felhőtlen. Különböző okokból 20 év alatt sokan elpártoltak az RMDSZ-től. Benedekfi Dávid, a lupényi szervezet elnöke felszólította mindezeket, hogy térjenek vissza, hiszen a megosztottság, az egymással szembeszegülés túl nagy luxus a szórványban.

Mert tennivaló bőven van a továbbiakban is. 20 év alatt sok minden valósult meg, ezért Pogocsán Ferdinánd, a dévai szervezet elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik feladatot mertek vállalni és teljesíteni. A magyarságért kifejtett munka nem fejeződött be.

A magyarságról nem beszélni kell, hanem dolgozni érte, szögezte le Dézsi Attila, Hunyad megye első magyar ispánja 1899 óta, miután egyperces megemlékezésre kérte az egybegyűlteket, azok tiszteletére, akik már nincsenek közöttünk. Nevek nem hangzottak el, noha – a teljesség ígénye nélkül – a túl korán elhunyt Segesvári Miklós és Hauer Erich érdemei, a magyarság szolgálatában kifejtett munkája mindenki szeme előtt ott lebegett.

20 év eredményei mindnyájunk összefogásával születtek, e nélkül nem ünnepelhetnénk büszkén, nem vívhattuk volna ki saját magunk és mások tiszteletét, hangsúlyozta a prefektus. További eredményekért további összefogás szükséges.

Mindezek után nyugodtan állítható, hogy 20 év alatt a tulipán nem hervadt el, éppen ellenkezőleg, kivirágzott: Winkler Gyula megyei elnök szavait tapssal fogadták az egybegyűltek. Jóllehet a szórvány és a tömbvidék életkörülményei igen eltérőek, a tulipán kivirágzása az összes erdélyi magyar javát szolgálja.