Vízháború Ioţcu és Burdan között

Minden akkor kezdődött, amikor Gheorghe Burdan, Kisjenő szociáldemokrata polgármestere nem akarta, hogy az általa vezetett város és a hozzá tartozó települések részesei legyenek az uniós forrásokból finanszírozott ivóvízhálózat-fejlesztési megyei projektnek, az ADIAC-nak.

Burdan feltételként szabta, hogy az ivóvíz ára ne emelkedjék, ezt azonban nyilvánvalóan senki nem ígérhette meg kizárólag neki, hisz a megye szinte összes települése belépett a szövetségbe, és hasonló feltételt más nem támasztott, főként, hogy sokmillió eurós beruházások következtek. De még Románia uniós csatlakozása előtt is nemet mondott Burdan a SAMTID-programnak, amely szintén a víz- és csatornahálózat közös, megyei bővítését célozta.

Azóta Nicolae Ioţcu megyei elnöknek nem csak lúdbőrözik a háta, amikor Burdan nevét hallja, hanem minden alkalmat megragad, hogy ezekre a különutakra emlékeztessen. Tény, akkor a jelentkezési határidő utolsó napjáig győzködték a kisjenői polgármestert, de még Iosif Matula, helybeli EP-képviselő felkérésére sem változtatott merev álláspontján, így Kisjenő kimaradt az uniós fejlesztési keretből, amely a város számára eddig több millió eurós veszteséget jelentett.

A megye költségvetésének közelmúltban történt elfogadását követően Burdan kifakadt, amiért a nadabi sportteremre mindössze 15 ezer lejt kapott, és többek között azzal vádolta Ioţcut, hogy „csupán emlékeiből él”, és hogy náluk, a saját vízművüknél a víz olcsóbb, mint máshol. Válaszában a megyei elnök figyelmeztette, hogy az olcsóság csak látszólagos, mert az elmúlt közel két évben Kisjenő 75 ezer lej büntetést fizetett ki közpénzből, amiért a vízhálózat és a szennyvíztisztító nem felel meg az előírásoknak, ráadásul a vezetékek egy része mai napig azbesztcementből készült.