Vizsgák kereszttüzében

Az országos átlaghoz közelítenek a kedden délelőtt közzétett érettségi erdemények Hunyad megyében. Az idei nyár vizsgaidőszakáról, érettségi- és képességfelmérő eredményekről, illetve a Hunyad megyei magyar oktatás várható beiskolázási adatairól Szász-Barra Zsófia megyei főtanfelügyelő-helyettest kérdeztük, aki röviden beszámolt a június második felében közzétett rendeletről is, ami 2030-tól jelentősen átalakítja az érettségi rendszert. 

– Hunyad megyében az idei érettségin 71,5 százalékos átmenési arányt sikerült elérni, ami valamivel kisebb az országos 74,8 százaléknál. Ha azonban kimondottan az idei végzősöket nézzük, akkor körünkben 78%-os átmenési arányról beszélhetünk. Tehát a 2246 érettségizőből 1601-nek sikerült 6-os feletti átlagot elérni, közülük 1520 idei, és 81 korábbi évfolyamok végzőse. Két 10-es általános is született a megyében Piskin, illetve Vajdahunyadon. Ami a magyar diákokat illeti, a Téglás Gábor Elméleti Líceumban 19 diák jelentkezett érettségire, és 14-nek sikerült elérnie az átmenő átlagot. 

– Okozott-e gondot a kánikula miatti elnapolás az idei érettségin?

– A megyében a kánikula nem jelentett igazán gondot, bár itt is magasra ugrott a hőmérők higanyszála. Mind a nyolc vizsgaközpontban, illetve a három alközpontban légkondicionálóval ellátott, északi-nyugati fekvésű, elsötétíthető osztálytermekben vizsgáztak a diákok, végig biztosítottunk ivóvizet. Igazából semmi gond, kihágás nem volt az idei érettségin. A részvételi arány is igen magas volt, 97 százalék feletti, akárcsak a képességvizsgán. 

– Akkor kanyarodjunk a képességvizsgához. Ott is tudni lehet az előzetes eredményeket. Hogyan alakultak a jegyek a megyében?

 – A 2238 vizsgázó 76,36%-ának sikerült ötöst vagy ötösön felüli átlagot elérni. Ez valamelyest csökkenést mutat a tavalyi eredményhez képest. A tavaly 82% volt az ötösen felüli átlagok aránya. De országszerte azt látjuk, hogy az idei jegyek a képességvizsgán kisebbek voltak, mint az elmúlt években. 

– Nehezebbek voltak a tételek? 

– Nem feltétlenül. A javító kollegák azt mondták, hogy nagyon átlátható, tisztán megfogalmazott tételek és javítókulcsok voltak. Hogy mennyire volt nehéz, ez relatív, attól függ, kitől kérdezi az ember. De az tény, hogy az elmúlt években voltak tízes átlagok is a megyében, általában nem is egy, az idén nincsen egyáltalán tízes átlag. A legnagyobb média Hunyad megyében 9,77, országos szinten is csak 7 darab tízes média volt. Hunyad megyében 5 tízes volt románból, matematikából és anyanyelvből nem volt tízes.  Ami a magyar diákokat illeti, 22 nyolcadikos jelentkezett a képességvizsgára, ebből 17 a Téglás Gábor Elméleti Líceumból és 5 Petrozsényból. Déván 12 diák, Petrozsényben egy ért el 5-ös feletti átlagot. Déván a matematika jegyek voltak gyengébbek, Petrozsényben az anyanyelv. 

– Akkor hány diákra lehet számítani az ősztől induló magyar kilencedik osztályban?

–  Egy osztott – matematika, informatika, filológia – kilencedik indul a Téglás Gábor Elméleti Líceumban. Az eddigi jelzések szerint a petrozsényi nyolcadikosok közül egy sem jön Dévára, a Téglásban végzett 17 magyar diák közül egyelőre egy jelentkezett a művészeti líceumba, a többiek remélhetőleg maradnak a magyar kilencedikben. 

 – Megyei szinten hogy alakulnak a magyar elemi, illetve általános tagozat osztályai?

 – Minden magyar tagozatos iskolában indul előkészítő osztály. Déván önálló formában, Lupényban, Petrozsényben, Vajdahunyadon, Szászvároson és Csernakeresztúron összevont elemi részeként indul az előkészítő.

– Ez hány új magyar kisdiákot jelent?

– Összesen 22 kisdiákra számítunk, legalábbis ennyi van mostanig beírva. De vannak magyar óvodásaink, akiket még nem írattak sehova. Reménykedünk, hogy közülük is jönnek még a magyar elemibe. 

– Mire a most iskolába induló kisdiákok érettségizni fognak, egészen átalakul a tanügyi rendszer. Legalábbis erre utalnak a folytonos változások. Most az érettségi vizsga rendszere módosul. Mikortól?

– Június 16-án jelent meg a 4138-as rendelet, amelynek értelmében az idén középiskolát kezdő diákok 2030-ban új rendszer szerint fognak érettségizni. Változni fog a vizsga struktúrája, több lesz az írásbeli és a szóbeli is. A szóbeli vizsgák terén marad a román, az anyanyelv, a digitális kompetencia, de két idegennyelv-vizsga lesz kötelező. A kisebbségi oktatás esetében azonban a második idegennyelv csak akkor lesz kötelező vizsgatárgy, ha a törzsanyagban szerepel, tehát nem választott tantárgyként tanulják a diákok. Az írásbelik terén is lesz változás. 2030-tól a szaknak megfelelően két differenciált vizsga lesz. A matematika-informatika szakon például kötelező lesz a matematika, és választani lehet az informatika, fizika, biológia, kémia közül. A természettudomány osztályokban megszűnik a kötelező matematika vizsga, helyette a fizika, kémia vagy biológia lesz a kötelező vizsga-tárgy, a matematikát másodlagosan választhatják. A filológia osztályokban az eddig kötelező történelem vizsga opcionálissá válik, viszont kötelező vizsgává lép elő egy idegennyelv. A technológiai líceumokban pedig az eddig kötelező matematika vizsga helyét egy szaktantárgy veszi át. A művészeti oktatásban szintén választhatóvá válik az eddig kötelező történelem vizsga, a diákok földrajzot, logikát, pszichológiát, filozófiát is választhatnak helyette. A tanítóképzőkben pedig az eddig kötelező matematika vizsga helyét a fejlődés pszichológiája veszi át. És így tovább, minden vokacionális szakon módosulnak a vizsgatantárgyak. A nagy újdonság az F írásbeli vizsga bevezetése lesz. Itt egy komplementáris tantárgy választható: reál szakon humán tárgyat, humán szakon reál tárgyat kell válasszanak a diákok. 

– Az utóbbi években gyakran emlegették, hogy Romániában is bevezetik a többszintű érettségit. Ilyen irányultsága is van az új rendeletnek?

– Nem, a többszintű érettségiről nem esik szó a rendeletben. Ahogy például Magyarországon van, hogy lehet alapszintű vagy emelt szintű érettségit tenni, itt ilyenről nincs szó.

– Nem említettük a szakiskolákat... E téren van-e változás?

– Hát a nagy változás az, hogy ettől a tanévtől a klasszikus értelemben vett szakiskolák megszűnnek. Minden nyolcadikot végzett diák líceumi oktatásba iratkozik, vagy elméleti vagy technológiai líceumba. Utóbbiból két fajta áll a rendelkezésükre: az egyik a klasszikus 12 osztályos technológiai líceum, ahol ugyanúgy oktatják az általános műveltségi tantárgyakat, mint az elméleti líceumban, csak vannak szaktantárgyak is. Illetve van a duális képzés, ahol az iskolák partnerséget kötnek vállalkozókkal, akik biztosítják a diákok számára a szakmai gyakorlatot és akár ösztöndíjat is adhatnak. Az itt tanuló diákok 11. osztály végén 3-as szintű, 12. végén 4-es szintű záróvizsgát tehetnek. 16 évesen már részmunkaidős szerződést köthetnek a vállalkozóval és a ledolgozott órák szakmai gyakorlatnak is minősülnek az iskolában. 

– Akkor annak reményében, hogy idei nyáron a júniusi rendelettel kimerül a módosítások tárháza, és  nem lesznek a tavalyihoz hasonló földrengések az oktatási rendszerben, köszönöm a tájékoztatást.

– Én is köszönöm a lehetőséget!