A jobboldali homoszexuális véleménye

Az orlandói mészárlás kapcsán az egész amerikai politikai elit megmondta már a magáét – és senki sem ügyelt túlzottan rá, hogy ne legyen ízléstelen. Obama a fegyvertartás elleni hadjárata, Clinton az ultraliberális toleranciavallás, Trump pedig természetesen a bevándorlás elleni küzdelem marketingjára használta fel ötven ártatlan ember halálát. Náluk sokkal érdekesebb véleményt fogalmazott meg Milo Yiannopoulos, amerikai radikális jobboldali blogger – aki egyébként vállaltan homoszexuális.

Yiannopoulos a tengerentúli közélet egyik legizgalmasabb, legellentmondásosabb figurája: a Bretitbart.com publicistája, amely Trump online média-zászlóshajója. Több milliós olvasótáborral bíró blogger, a politikai korrektség, a liberalizmus, a feminizmus, és a balos jogvédők kíméletlen kritikusa – aki ugyanakkor „Amerika legmelegebb emberének” nevezi magát. Ez viszont nem gátolja meg abban, hogy „páros lábbal beleszálljon az LMBTQ mozgalomba”, és maró gúnnyal figurázza ki a homoszexuális elit hisztérikus túlérzékenységét. Az ultraliberalizmusukról hírhedt amerikai egyetemeken tartott előadássorozatának a Dangerous faggot (Veszélyes köcsög) címet adta – jól ki is tiltották számos, toleranciájára büszke intézményből.

A főleg interneten és egyetemeken szerveződő mozgalom szakít az amerikai konzervativizmus szerintük megalkuvó politikájával, és visszatérést hirdet azokba az időkbe, amikor „a dolgokat még világosan a nevükön lehetett nevezni” anélkül, hogy a liberális média várható reakcióitól paráztak volna. Yiannopoulos pedig abszolút élharcosa ennek a mentalitásnak.

Ennek jegyében járt el most az orlandói mészárlás tanulságairól szóló cikkében is. Az írásban visszaköszön a faék-egyszerűségű, vulgáris muszlimellenesség alapgondolata, amely szerint nincs radikális, vagy szélsőséges iszlám, hanem maga az iszlám a szélsőség, amelynek semmilyen formában nincs helye a nyugati civilizációban – de igazából a világon sem. Ennél azonban sokkal érdekesebb dolgokat is megfogalmaz a szerző.

Yiannopoulos szerint különösen visszatetsző, hogy az ateista balosok és liberálisok, akik rendszeresen a keresztény jobboldalt vádolják homofóbiával és bigottsággal, szó nélkül tűrik, hogy egyes mecsetekben sokkal durvább kirohanásokat intézzenek a homoszexuálisok, a vallástalanok, vagy a más vallásúak ellen. Az „iszlamofób hangulatkeltés” elkerülése annyira fontos nekik, hogy „saját elveik lábbal tiprása láttán is elfordítják a fejüket, ha az a szélsőséges muszlim közösségekben történik.” Rámutat, hogy „a keresztény jobboldalnak ugyan komoly fenntartásai vannak a homoszexualitással szemben, de nem ölnek meg minket”.

(alfahir.hu)