Alkotmányellenes a kóbor kutyák törvénye

Az Alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, hogy alkotmányellenes a kóbor kutyákra vonatkozó törvény, amely lehetővé tette volna a gazdátlan ebek elaltatását azt követően, hogy a helyi hatóságok konzultáltak a lakossággal.

Az Alkotmánybírság tagjai többségi szavazattal fogadták el a 155/2001-es sürgősségi kormányrendeletet módosító és kiegészítő törvényt kifogásoló beadványt, amelyet 2011 november 25-én terjesztett be 70 PSD-s és 54 PNL-s képviselő.

A két ellenzéki párton kívül rendezők, zeneszerzők, filmkritikusok, újságírók, festők, sportolók, képzőművészek, fotóművészek, orvosok, a civil társadalom képviselői is kérték a törvény érvénytelenítését.

A döntést éljenezve fogadták az állatvédő szervezetek képviselői, akik szerdán az Alkotmánybírságnak is otthont adó parlament épülete előtt tüntettek.

A törvényt kifogásolók szerint annak a legnagyobb hibája a kutyák elaltatása, illetve azok a körülmények, amelyek alapján ez elrendelhető.

„Az elaltatás egy szélsőséges kérdés, amely sérti az állatok jogait, amelyet kötelező érvényű nemzetközi és közösségi szabályozások is szavatolnak. A törvény gyakorlatként írja elő az elaltatást, amely tömegesen alkalmazható a kóbor kutyák esetében, pedig ezt csak kivételesen, szigorú szabályok között kellene lehetővé tenni” – áll a beadványban.

A képviselőház november 22-én fogadta el a kóbor kutyák törvényét, amely előírta, hogy, a lakosság véleményének kikérése után a gazdátlan ebek elaltathatók, és azt is, hogy minden kutyát chippel látnak el.

A törvény szerint annak életbe lépését követően, hatvan napon belül a helyi tanácsoknak létre kell hozniuk a kóbor kutyákkal foglalkozó szakszolgálatokat, amelyeknek – a szükségletnek megfelelően – ki kell bővíteniük, illetve egészíteniük a kutyamenhelyeket.

A kutyákat legalább 30 napig kell a menhelyen tartani, ez alól kivételt csak azok képeznek, amelyeket gazdájuk hazavisz. Ha letelt az idő, és a kutyára senki nem tartott igényt, ezek maradhatnak a menhelyen, szabadon engedhetők, elaltathatók, illetve a lakossági konzultációt követő helyi tanácsi döntés alapján elképzelhető vegyes megoldás is.

Az Alkotmánybíróság döntése után a törvény visszakerül a parlamentbe.

(Mediafax)