Általános sztrájk a köztisztviselőknél szeptember 27-től

A köztisztviselők általános sztrájkba lépnek szeptember 27-én, meghatározatlan időre, jelentette be kedden Sebastian Oprescu, a Köztisztviselők Országos Szakszervezetének (SNFP) vezetője, aki szerint „a köztisztviselő éhes és eladósodott”.

Oprescu sajtótájékoztatón elmondta, a SNFP mintegy 34 ezer tagja meghatározatlan időre általános sztrájkba lép szeptember 27-én, kérve a 25 százalékos bércsökkentés megszüntetését, az elbocsátások leállítását és a köztisztviselők jogi védelmének biztosítását.

A szakszervezeti vezető elmondta, elképzelhető, hogy a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége is csatlakozik az általános sztrájkhoz.

„Ha sikerül összehangolni a cselekvést más szakszervezetekkel is, előrehozhatjuk szeptember 22-re az általános sztrájk kezdetét, amikor nagygyűlés lesz a fővárosban, de mi többé nem veszünk részt sztrájkőrségeken és nagygyűléseken, mivel a tiltakozásnak ezek a formái eddig nem vezettek eredményre” – mondta Sebastian Oprescu.

Elmondta, az általános sztrájk megbénítja 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét, köztük a Pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyeletét, a fogyasztóvédelemét, az átvilágító testületét (CNSAS), a Külügyminisztériumét, a Gazdasági Minisztériumét, a Közlekedési Minisztériumét és a környezetvédelmi hatóságét.

A SNFP vezetője szerint a köztisztviselők felének a havi bére 600-700 lej.

„A köztisztviselő éhes, eladósodott, munkahelye, fizetése bizonytalan, velük nem lehet visszaszorítani az állami költségvetést érintő olyan jelenségeket, mint az adócsalás, a feketemunka, illetve a fogyasztóvédelem” – tette hozzá Oprescu.

A szakszervezetek azt is kérik, hogy a köztisztviselők számára biztosítsák a jogi védelmet „a rosszhiszemű adófizetők, valamint a közintézmények élén levő politikusok túlkapásaival szemben”.

A tiltakozók szerint jogállamiság nem létezik anélkül, hogy a köztisztviselők ne élvezzék a törvény védelmét.

„A köztisztviselő jogi felelőssége csak az után következik, hogy elbírálás alá esik az állami autoritás érvényesítése érdekében végzett tevékenysége. Ha ezt a tevékenységet személyes érdekek gyengítik, akkor és csakis akkor kellene jogilag felelősségre vonni a tisztviselőt” – hangoztatták a SNFP vezetői.

Az idézett forrás szerint a szakszervezetek összefogására szükség van ebben az időszakban, közösen szervezett, „azonnali és radikális” tiltakozó megmozdulások formájában.

A CNSLR-Frăţia szakszervezeti szövetség több mint 20 ezer tagja vesz részt egy nagygyűlésen és felvonuláson szeptember 22-én, Bukarestben, jelentette be Marius Petcu, a szövetség elnöke.

Petcu az érdekvédelmi tömb országos tanácsának hétfői ülése után elmondta, úgy döntöttek, hogy ugyanazon a napon, szeptember 22-én rendeznek nagygyűlést és tiltakozó felvonulást, amelyen a Sanitas szakszervezeti szövetség, és hogy a többi szakszervezeti szövetségnek is javasolták, hogy közösen szervezzék a tiltakozást, de még nem kapott választ.

„Várom a a kollégákat a többi szakszervezetekből. Végső soron harcunk célja nem a CNSLR-Frăţia-tagok követeléseinek teljesülése, hanem az összes romániai alkalmazott érdekeit szolgálja. Nem tudom, hogy szeptember 22-e miért nem felel meg a többi szakszervezeti szövetségnek” – mondta Petcu. Szerinte a szakszervezeti vezetők közti nézeteltéréseknek nem kellene a szakszervezeti tagok érdekei ellen dolgozniuk.

„Jelezni kívánjuk, hogy a vitákon túlmenően az embereknek ki kell fejezniük elégedetlenségüket, mivel jogaik sérültek” – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Petcu azt is elmondta, a szeptember 22-i nagygyűléssel jelezni kívánják, hogy többé nem fogadják el „a csak az alkalmazottak és egyszerű emberek vállára nehezedő” válságpolitikát.

A szakszervezeti vezető szerint ha tiltakozásuk szeptember 22 után is eredménytelen lesz, „polgári jellegű akciót” kezdeményeznek, amelynek keretében Románia összes elégedetlen polgárát tiltakozásra hívják.

A szakszervezetek legalább 750 lejes országos minimálbért, a 2009-es bérszinthez való visszatérést, az elbocsátások leállítását, a munka törvénykönyv jelenlegi formájának megtartását, valamint az ágazati szintű tárgyalások megszüntetésére irányuló kezdeményezés leállítását kérik.

Július 1-jétől 25 százalékkal csökkent az állami alkalmazottak fizetése, a kormány így kívánja csökkenteni a költségvetési kiadásokat, hogy sikerüljön tartani a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen kitűzött 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt.