Az EP-választások – a belpolitikai erőviszonyok pontos felmérése

Románia 32 képviselőt küld a május végén megújuló Európai Parlamentbe (EP), ám megválasztásuknak főleg a belpolitikai erőviszonyok pontos felmérése tekintetében tulajdonítanak jelentőséget a pártok a novemberben megrendezendő államfőválasztás előtt – ez alól csak a magyar érdekképviselet képez kivételt.

A közvélemény-kutatások szerint Románia az európai szocialisták (PES) frakciójába küldi a legtöbb (14-16) képviselőt, a jobboldali pártok várhatóan 10-12 képviselőt juttathatnak az uniós törvényhozásba, beleértve az európai néppárti (EPP) tagsággal rendelkező RMDSZ 2-3 képviselőjét.

A felmérések szerint a – jelenleg az európai liberálisok (ALDE) frakciójában politizáló – Nemzeti Liberális Párt (PNL) 6 képviselővel lehet jelen a következő EP-ben, de a média kész tényként kezeli, hogy a magát jobboldali erőként meghatározó PNL át akar igazolni az EPP-be. Tudni vélik, hogy a PNL akár a mérleg nyelve is lehet az Európai Bizottság következő elnökének megválasztásakor, és ez megkönnyítheti néppárti felvételét.

Az EP-választásokat főleg a széttöredezett jobboldal tekinti fontos erőfelmérésnek. A májusban elért pártlistás eredmények képezhetik ugyanis az alapot a PDL, a Traian Basescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártnak (PMP), és a Mihai Răzvan Ungureanu volt kormányfő vezette Polgári Erőnek arra, hogy megpróbáljanak közös jelöltet állítani Victor Ponta miniszterelnök pártjával szemben a novemberi elnökválasztáson.

Ezzel szemben az RMDSZ a közösségi érdekképviselet fontos színterének tekinti Brüsszelt, egyebek mellett azért, mert azt próbálja elérni, hogy az uniós jogalkotás szintjére emeljék az őshonos nemzeti közösségek védelmét. A Szövetség ellen nem indul más magyar jelölt Romániában, így csak mozgósítási képességén múlik, meghaladja-e az ötszázalékos választási küszöböt, és hány képviselőt juttat az erdélyi magyarság az Európai Parlamentbe.

(Transindex/MTI)