Az EU csatlakozni akar az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való uniós csatlakozással az egész kontinensre kiterjedő, egységes alapjogvédelmi rendszer jön létre - hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben. 

José Manuel Barroso annak kapcsán nyilatkozott, hogy az általa vezetett testület közzétette a csatlakozási tárgyalásokon követendő uniós irányelveket. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem a 27 tagú EU, hanem a 47 tagországot átfogó Európa Tanács (ET) égisze alatt született. Az ET mind a 47 tagja, köztük az EU valamennyi tagállama ratifikálta az egyezményt.

Az EU csatlakozásával tehát nem az uniós tagállamok vállalnak újabb kötelezettségeket, hanem maga az unió: lehetővé válik az, hogy bárki a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduljon akkor is, ha úgy véli, hogy az EU - annak bármely szerve, intézménye - megsértette az őt megillető alapvető jogok valamelyikét.

Az egyezmény ugyanis, amellett hogy felsorolta a feltétlen védelmet élvező alapvető jogokat, strasbourgi székhellyel létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát is. E bírósághoz akkor lehet fordulni az egyezményben felsorolt jogok valamelyikének sérelmére hivatkozva, ha a panaszos saját hazájában már minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget kimerített, és nem járt eredménnyel.

Az EU 48. szerződő félként - a 47 ET-tagállam mellett külön jogi személyként - csatlakozik az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez anélkül, hogy magához az egyezményt létrehozó Európa Tanácshoz csatlakozna. A csatlakozással aláveti magát a strasbourgi bíróság illetékességének. Elismeri, hogy nem csupán az egyes országok vélt jogsértései tartozhatnak e bírói fórumra, hanem olyan esetek is, amikor EU-intézmények tagadták meg valakinek valamilyen alapvető jogát. Végső és szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy az EU legfőbb bírói fórumának, a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak valamilyen ítélete ellen fordul valaki Strasbourghoz.

Azt a jogi személyiséget, amely az egyezményhez való csatlakozás előfeltétele, a tavaly decemberben életbe lépett Lisszaboni Szerződés adta meg az uniónak, addig az EU saját jogán, önállóan nem válhatott az emberi jogi egyezmény részesévé. Ugyancsak a Lisszaboni Szerződés tette az EU-n belül kötelezővé az Alapjogi Chartát, amelynek előírásait az Európai Bíróság előtt lehet érvényesíteni. Azzal, hogy az EU csatlakozni fog az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, elősegítheti az európai "alapjogi kultúra" szélesebb körű terjedését, valamint azt, hogy az Európai Bíróságnak az Alapjogi Chartán alapuló, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának az európai emberi jogi egyezményen alapuló ítélkezési gyakorlata egymással összhangban fejlődjön. 

(MTI)