Az EU kisebbségek iránti közönye éppúgy lebontódik, mint a berlini fal

A következő években uniós szinten napirendre kerül az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésköre – fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki szombaton Temesváron tartott sajtótájékoztatót.

„A romániai magyar közösség és az RMDSZ üdvözli a Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott jelentést a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól, amely a kisebbségvédelem és a kisebbségi identitás megőrzésének, továbbadásának szükségességét hozza ismét előtérbe. Nagyon fontos ez a jelentés, hiszen azonos elvekre épül, mint a Kisebbségi jogok védelméről szóló keretegyezmény és az Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Ez a két alapdokumentum még elfogadásra vár az Európa Tanács egyes tagországaiban. (...) Ez az új  ET-jelentés fontos pillanatban igazolja vissza az RMDSZ erőfeszítéseit, egyrészt az európai parlamenti választások előtt, de ugyanakkor egy olyan időszakban  is, amikor az EU-ban ismét napirendre kerül a nemzeti kisebbségi közösségek anyanyelvhasználathoz, az identitáshoz, a kultúrához, hagyományhoz, azok átörökítéséhez való jog kérdésköre. Louis Michelnek, az Európai Parlamentben elfogadott jelentése az alapvető jogok helyzetéről a politikai kritériumok, a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása mellett az őshonos nemzeti kisebbségekről is szól, amelyek államalkotó közösségek. Ez a dokumentum jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megtörje az EU érdektelenségét a kisebbségi kérdésben, amely a kettős mércéből és az opportunizmusból fakad" – mondta el Winkler Gyula. Szerinte sajnálatos, hogy a kisebbségi kérdés újból konfliktushelyzetben kerül előtérbe, utalt az ukrajnai helyzetre. Az EP-képviselő rámutatott, hogy az EU-ban a kettős mércét a régi és új tagállamok között a Koppenhágai kritériumok generálják (ezt 1993-ban fogadta el az Európai Unió Tanácsa szerk. megj.), amelyeket a csatlakozó tagállamoknak kellett teljesíteniük. „Idézzük fel, Romániának a csatlakozást megelőzően egy sor feltételnek kellett megfelelnie, közöttük politikai kritériumoknak is, amelyeknek része a kisebbségvédelem is. A koppenhágai dilemma éppen abból áll, hogy a csatlakozást követően a tagállamoknak már nem kell eleget tenni ezeknek a feltételeknek, a régi tagállamokra meg nem is vonatkoztak a koppenhágai elvárások” – magyarázta, hozzátéve, hogy Franciaország vagy Görögország például nem is ismeri el a nemzeti kisebbség fogalmát. Winkler Gyula emlékeztetett, hogy az EU-ban a kisebbségi és anyanyelv-használati kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Amennyiben az Európai Unió folytatja terjeszkedését Szerbia, Macedónia és Montenegró irányába, illetve Albánia és Koszovó felé, akkor a kisebbségi kérdést nem lehet továbbra is a szőnyeg alá seperni, véli az EP-képviselő. „A Balkán és Kelet-Európa stabilitása és biztonsága attól is függ, hogyan oldódik meg a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése.  Le kell ülni az asztalhoz és bölcsen, nyugodtan átbeszélni ezt a problémát, felelősséget kell vállalni, őszinte és konstruktív párbeszédet folytatni. Egyre közelebb van az a pillanat, amikor az EU közönye éppúgy lebontódik, mint a berlini fa” – fogalmazott Winkler Gyula.

Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája