Az ülésszak bizalmatlansági indítványa a MOGYE-val lesz kapcsolatos?

Ciprian Dobre Maros megyei PNL-s képviselő azt nyilatkozta, a MOGYE-ügy kell hogy a jelenlegi ülésszak bizalmatlansági indítványának témája legyen, „a politikai közbelépések kapcsán, amelyekkel fel akarják áldozni az egyetemet.

Ciprian Dobre Maros megyei PNL-s képviselő kedden egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ-es képviselők hétvégi nyilatkozatai a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kapcsán sértik az egyetemi autonómia elvét, amelyet az alkotmány szavatol. Dobre úgy értékelte, egy autonómiával rendelkező önálló magyar tagozat létrehozatala a magyar vonal helyett, amelyről az egyetem szenátusa döntött, „politikai vita tárgyát és nem politikai zsarolás tárgyát kell hogy képezze”.

„A politikai közbelépésekkel ugyanazt akarják, amit a Szívintézet esetében (ezt a marosvásárhelyi sürgősségi megyei kórházhoz csatolták), hogy feláldozzák a MOGYE-t. Nem titkolom, hogy tárgyaltam minderről Crin Antonescu elnökkel, és úgy gondolom, a MOGYE-ügynek kell a jelenlegi parlamenti ülésszak bizalmatlansági indítványának témájának lennie” – mondta Dobre.

Állítása szerint „az RMDSZ kampánycélzattal feláldozza a MOGYE-t”, és a „PDL kezeskedik az egyetem feladásánál”, kifogásolta, hogy politikai rendelésre küldenek ellenőrzéseket a MOGYE-ra.

„Ez a dolog, amelyről egyes politikusok azt hiszik, hogy megoldható egy tollvonással, törvénytelen. Bármelyik politikus bármilyen nyilatkozata, amely arról szól, hogy egyik napról a másikra magyarul, japánul, arabul vagy más nyelven hozzanak létre részleget a MOGYE-n, és amiért ellenőrzéseket is küldenek a minisztériumból, bűncselekményre való felbujtást jelent, és ez hivatali visszaélés. Az egyetem szenátusa nem követhet el ilyen visszaélést hét végén nyilatkozgató politikusok kedvéért” – tette hozzá Dobre, aki kiemelte: az egyetemi életben nincs mit keresnie a „zsarolásnak”.

Nem lehet azt mondani: „Ha nem hoztok létre magyar tagozatot a MOGYE-n, érvénytelenítjük a rektorválasztást”. Ez olcsó, politikai zsarolás, amelynek nincs mit keresnie az egyetemi életben, mert egészen más dolgot jelent, és én remélem, nemcsak az RMDSZ, de mindenki tiszteletben tartja ezt. Az egyetemi élet élvezi Románia Alkotmányának előírásait és védelmét, a 32- es bekezdés 6-os cikkelye szavatolja az egyetemi autonómiát. Ezt meg kell érteniük azoknak, akik politizálnak” – fejtette ki Dobre.

Kiemelt értesülései szerint kedden este újabb minisztériumi bizottság érkezik a MOGYE-ra, amelynek tagja lesz Cătălin Baba miniszter is, de ő reméli, a minisztériumi hivatalosságok tisztán megértik „még ideiglenesen sem lehet akkreditálni egy magyar részleget az ARACIS-kritériumok és az oktatási minőségi mutatók nélkül, nem lehet egy tollvonással létrehozni magyar nyelvű tagozatot”.

Dobre szerint a magyar és román tagozat szétválasztása az egyetemi klinikák szétválasztásához vezetne, ami „elfogadhatatlan”, megismétlődne a marosvásárhelyi Bolyai Líceum esete, amely 2004-ben kizárólag magyar nyelvű líceummá vált, s amelybe, bár közoktatási intézmény, ma már nincs helye egyetlen románnak sem.

A választások a MOGYE-n múlt héten zajlottak, és a tervek szerint ezekre két fordulóban kellett volna hogy sor kerüljön, de lezárult az első forduló után, mert a szavazásra jogosultak kétharmada leadta voksát. Így a MOGYE rektorának választották Leonard Azamfirei doktort, egyetemi tanárt, aki korábban az orvosi fakultás dékánja volt.

A választások eredményét jóvá kell hagynia az Oktatási Minisztériumnak, amelyik egy nappal az első forduló előtt szóban és faxon is kérte, halasszák el a választásokat, de ezt az egyetem szenátusa elutasította.

A tanügyminisztérium által kinevezett bizottság jelen volt pénteken a MOGYE-n, de nem voltak hajlandók nyilatkozni, azzal érvelve, hogy nincs felhatalmazásuk sajtónyilatkozatokra.

Markó Béla kormányfőhelyettes szerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorválasztását nem ismerte el a tanügyminisztérium, és kijelentette, hogy kilép a kormányból, ha a MOGYE-n nem tartják tiszteletben a tanügyi törvényt.

A sajtónak nyilatkozva aztán elmondta, nem lehet szelektíven alkalmazni a tanügyi törvényt, „amely a multikulturális egyetemek esetében bizonyos változásokat hozott, jelesen a döntéshozatal jogának megadása a magyar tanügyi káderek számára a magyar nyelvű oktatás esetében”.

„A MOGYE nem tartja be ezt az előírást. Bizonyos nacionalista meggondolásokból akadályokat gördítenek az anyanyelvű oktatásra vonatkozó előírás alkalmazása elé. Mondtam már és megismétlem, nem fogadhatom el ezt a helyzetet. Vagy betartjuk a törvényt mint olyant, s ezzel együtt az esetleg kényesebb, az etnikumközi viszonyokat érintő előírásokat, vagy nem mehetünk tovább. Fenntartom ezt az álláspontomat. Nem vállalhatom ezt az eléggé nagy felelősséget egy olyan kormányban és koalícióban, amely nem képes betartani a törvényt. Egyszer végre Romániának is el kell érkeznie oda, hogy a törvényeket alkalmazzák és tartsák be. Akinek ez nem tetszik, próbálja megváltoztatni (a törvényt – szerk. megj.)” – fejtette ki Markó Béla.

Arra a kérdésre, hogy miért nem ismerik el a MOGYE választásait, Markó azt mondta, az egyetemnek jelen pillanatban nincs a minisztérium által elismert Chartája.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége bíróságon kérte az egyetem Chartájának elismerését abban a formában, ahogyan a szenátus elfogadta, mert úgy értékelte, ez hallgatólagosan elfogadott, miután letelt a 30 nap, mialatt a tanügyminisztérium megjegyzéseit elküldhette volna.

A MOGYE jogtanácsosa, Manuela Sălăgean azt állította, hogy az új rektor megválasztásának iratcsomóját csak hétfőn iktatták a minisztériumban, így nem tudja, honnan származik Markó Béla szombati értesülése arról, hogy nem ismerték el ezeket a választásokat...

(Mediafax)