A Field Múzeum kutatói vizsgálják a gyűjteményük egyik bebalzsamozott egyedét. CT-vizsgálattal feltárulnak az ókori egyiptomi temetkezési gyakorlatok és a több ezer évvel ezelőtt élt egyének élete. A múmiák és a mumifikált maradványok évszázadok óta a tudományos érdeklődés tárgyai. Bár a múmiák kezdeti tanulmányozása általában meglehetősen romboló volt, a technológiai fejlődés új lehetőségeket nyitott. Nemrégiben, specialisták és a chicagói természettudományi múzeum (Chicago’s Field Museum) mobil CT-vizsgálattal új bepillantást nyert az ókori egyiptomi temetkezési gyakorlatokba és a több ezer évvel ezelőtt élt egyének életébe. A csapat a gyűjteményükből 26 ókori egyiptomi egyént vizsgált meg a számítógépes rétegfelvétellel. A letapogató több ezer röntgenképet készít, amiket összefűz és virtuális háromdimenziós képet készít az objektumról, belül és kívül, így a kutatók a bepillanthatnak a múmiák temetési csomagolása mögé anélkül, hogy kicsomagolnák őket, vagy a károsodásukat kockáztatnák. A CT-vizsgálat egy a múmiával kapcsolatos régóta fennálló rejtélyre is választ adott: hogyan került a temetési ládába? A papírmasészerű struktúrán nincsen nyilvánvaló varrás és csak egy kis nyílás van a lábak közelében, ami nem elég nagy ahhoz, hogy egy darabban átférjen rajta. A CT-vizsgálat azonban kimutatott egy korábban észre nem vett varrást és zsinórozást a láda hátuljának mentén. Az új információ alapján a kutatók megállapították, hogy a ládát a test köré öntötték, miközben az anyagot nedvességgel lágyították és a test egyenesen állt. Aztán a hasadékot bevarrták és a láb közelében lévő nyíláson keresztül egy falemezt helyeztek be, hogy mindent a helyén tartson. A csapat reméli, hogy a további elemzés és letapogatás még több információt nyújt ezekről az egyénekről és az ókori egyiptomiak balzsamozás gyakorlatáról.
(Forrás: origo.hu)
Hozzászólások