Egyre több a kérdőjel a Stonehenge rejtélye körül

Tovább mélyült a világ egyik legtitokzatosabb építményének rejtélye. Kiderült, hogy a Stonehenge-i oltárkő nem az Orkney-szigetekről származik. A múlt hónapban kiderült, hogy az emlékmű középpontjában álló hat tonnás, hatalmas követ a messzi Észak-Skóciából hozták a Stonehenge-hez, nem pedig Walesből, mint az építmény kékköveit. A felfedezés során azt is sikerült feltárni, hogy a kő az Orkádiai-medence néven ismert terület homokkő lelőhelyéről származik, amely magában foglalja Orkeny és Shetland szigeteket, valamint Skócia egy part menti sávját. Az Orkney-szigeteken két ősi neolitikus építmény is van, és bár az oltárkő tulajdonságait tekintve hasonlít hozzájuk, mégsem egy helyről származnak. Rituális szempontból az oltárkő a Stonehenge egyik legfontosabb része, mivel ez az a kő, amely az ősi templom két legfontosabb égi együttállásának metszéspontját jelöli. A Journal of Archaeological Science című folyóiratban megjelent legújabb tanulmány az Orkney-szigetek két nagy neolitikus építményének, a Stennes-köveknek és a Brodgar-gyűrűnek, valamint a szigetcsoport más részein található kőzeteknek a kémiai és ásványtani összetételét vizsgálta. A röntgensugárral végzett elemzés eredményeit összevetették az oltárkő jellegzetességeivel és megállapították, hogy a kő nem az Orkney-szigetekről, hanem egészen más helyről származik. A tanulmány vezető szerzője, Richard Bevins, az Aberystwyth Egyetem professzora szerint az Orkney szigetcsoportja lett az oltárkő eredetének legkézenfekvőbb helye, miután a néhány évvel ezelőtti kutatások nem Walesre mutattak. A mostani vizsgálat azonban gyökeresen átalakítja az oltárkő származási helyével kapcsolatos elméleteket. Az Orkádiai-medence egy rendkívül kiterjedt terület, ezért a szakértők arra számítanak, egyhamar nem lelnek rá az oltárkő eredeti lelőhelyére. Bár a Stonhenge-hez fűződő skót kapcsolat felfedezése izgalmas, több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Nagyon úgy tűnik, hogy a Stonehenge egyes építőelemeit a korábban véltnél sokkal messzebbről, nagyjából 700 mérföldes távolságról szállíthatták mostani helyükre. Nem tudni, hogy a neolitikumban élt emberek hogyan mozgatták ezeket az óriási köveket. Ezenkívül azt sem sikerült megfejteni, a Stonehenge milyen célt szolgált, hogy ekkora energiát fektettek a megépítésébe.

(Forrás: origo.hu)