Gyümölccsel esszük a vegyszert

Emelkedik az európai gyümölcsök növényvédőszer-tartalma. Egy brit vizsgálat szerint mindössze kilenc év leforgása alatt 53 százalékkal lett magasabb.A megvizsgált alma harmada és az áfonya fele tartalmazott növényvédőszer-maradványt az Egyesült Királyságba szállított gyümölcsből – derül ki a The Guardian cikkéből. Százezernél is több minta alapján készült a kormány végeztette elemzés. A gyümölcsökben fellelt vegyi anyagok rákos megbetegedés, szívbetegség és születési rendellenességek valószínűségét növelhetik a kutatások szerint.Nem csak az alma és az áfonya vegyianyag-tartalma magas: 2011-hez képest 4-ről 32 százalékra nőtt a kiwi érintettsége, a cseresznye esetében pedig 22-ről 50 százalékra emelkedett az előfordulás gyakorisága.Mérgező étel fogyasztására biztatnak?„Mi értelme a friss gyümölcsök fogyasztásának, ha méreganyagokkal vannak tele?” – tette fel a kérdést az eredmények kapcsán Nicole Van Dam professzor, a Német Integrációs Biodiverzitás-kutató Központ szakembere. Az elemzést a Pesticide Action Network európai régiója végezte el.„A fogyasztók szörnyű helyzetben vannak: azt mondják nekik, hogy egyenek friss gyümölcsöt, amelynek nagy része a legmérgezőbb, súlyos egészségügyi következményekkel járó növényvédőszer-maradványokkal szennyezett.Számunkra egyértelmű, hogy a kormányoknak nem áll szándékukban betiltani ezeket a növényvédő szereket, bármit is mondjon a törvény. Túlságosan félnek a mezőgazdasági lobbitól, amely az erős vegyszerektől és a tönkrement mezőgazdasági modelltől függ” – kommentálta az eredményeket a szervezet szóvivője, Salomé Roynel. Az európaiakat arra biztatta, biogyümölcsöt vásároljanak, főként, ha babát várnak, vagy szoptatnak.

A legszennyezettebbek

A kutatásból kiderült, hogy a belga körte 87, valamint a portugál körte 85 százaléka tartalmazza legalább egyféle növényvédő szer maradványát. A legszennyezettebb gyümölcsök a szeder (51 százalék), az őszibarack (45 százalék), az eper (38 százalék), a cseresznye (35 százalék) és a sárgabarack (35 százalék) voltak.A zöldségek közül a szárzeller (50 százalék), a zellergumó (45 százalék) és a kelkáposzta (31 százalék) volt a leginkább szennyezett termék.„Az anyagnyomok jelenléte nem jelenti azt, hogy az élelmiszer nem biztonságos. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság széles körű kutatást végzett a témában, amely kimutatta, hogy az étrendi halmozott expozícióból eredő fogyasztói kockázat a küszöbérték alatt van, így nem jelent kockázati tényezőt” – kommentálta Anika Gatt Seretny, a CropLife Europe kereskedelmi szövetség szóvivője.Stefan Van De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője hozzátette, hogy a hatóság minden évben jelentést tesz közzé az élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokról, ez évek óta azt mutatja, hogy a begyűjtött minták 98 százaléka megfelel az uniós jogszabályoknak. A bizottság állítása szerint a veszélyes növényvédő szerek használata 2019-ben 12 százalékkal csökkent a 2015–17-es időszakhoz képest, és 2030-ig további 50 százalékos csökkentést javasol.Ezzel szemben az új tanulmány megállapította: az olyan gyümölcsök esetében, mint az alma és a cseresznye, a szennyezettségi adatok drámai mértékben nőttek meg 2011, vagyis azóta, hogy az uniós kormányoknak el kellett volna kezdeniük betiltani az érintett növényvédő szereket. Összességében azt találták, hogy a szennyezett gyümölcsök és zöldségek aránya 2019-ben 8,8 százalékkal nőtt a 2015–17-es bázishoz képest.Guy Pe’er, az Integrációs Biodiverzitás-kutató Központ ökológusa szerint a felhasznált növényvédő szerek mennyisége kevésbé érdekes, mint azok hatása, mivel manapság sokkal kevesebb anyaggal is erőteljesebb hatást lehet elérni. Véleménye szerint ez a tanulmány is csak a jéghegy csúcsát volt képes megmutatni.„A vegyszerek túlzott használatával kapcsolatos aggodalmainknak messze túl kell mutatnia azon, hogy csak a megfigyelt konkrét gyümölcsök és zöldségek miatt aggódunk – egy olyan rendszerről beszélünk, amely szó szerint megöli önmagát” – mondta.Az uniós növényvédőszer-törvény reformja, amely új csökkentési célokat tartalmazhat, június 22-én várható, miután márciusban az ukrán válsággal kapcsolatos élelmiszerbiztonsági félelmek miatt elhalasztották. (Infostart)