Lassú magyarosítástól félnek a románok

Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox érseke szerint a két megye bizonyos, magyar többségű településein a románok „lassú elmagyarosításnak” vannak kitéve, és szociológiai tanulmányra lenne szükség, hogy felmérjék, „hány román vesztette el román anyanyelvét”.

„Vannak települések, ahol a románok csak Istennel beszélnek románul, a templomban” – nyilatkozta Ioan Selejan.

Mint mondta, a románoknak bizonyos elszigetelt, többségében magyarok lakta településeken arra kényszerülnek, hogy megtanuljanak magyarul.

„Az, hogy a románok elvesztik anyanyelvüket, nem azt jelenti, hogy valaki veri, vagy űzi őket, de a közintézményekben nem nagyon beszélnek románul, vannak olyan polgármesteri hivatalok, ahol csak magyarul beszélnek, vannak olyan községek, ahol nincs román tannyelvű iskola, így arra kényszerülnek, hogy megtanuljanak magyarul, és a magyarosítás lassan zajlik” – fejtette ki Selejan.

Kovászna és Hargita megye ortodox érseke szerint szociológiai kutatást kellene végezni, hogy felmérjék, „ebben a térségben hány magyar vesztette el anyanyelvét, és hány román vesztette el román anyanyelvét”.

„Sajnos, vannak olyan románok Romániában, akik elvesztették anyanyelvüket” – mondta Selejan.

Feltette a kérdést: a magyarokat miért nem kötelezi senki, hogy megtanulják az állam hivatalos nyelvét, de kérik a magyar nyelv hivatalosítását, miközben a román állam szakképzett tanárokat fizet, hogy a magyar gyermekeknek az iskolában 12 éven át megtanítsák az állam nyelvét.

Selejan szerint a világ bármely országában az állampolgárság megszerzésének feltétele, hogy beszéljék az állam hivatalos nyelvét, és Romániában több mint kétmillió idegen nyelvet beszélő személy van.

„Minden országban, amelynek állampolgárságát meg akarod szerezni, ha nem ismered az állam nyelvét, nem kapod meg. Országunkban több mint kétmillió idegen nyelvet beszélő személy van, olyan románok, akik Európa minden sarkában megfordultak, és akik képesek voltak az illető ország nyelvén köszönni, igét ragozni. Ha egy magyar (a két megyéből – szerk. megj.) egy románt alkalmazna, az jószántából megtanulna magyarul, hogy tudja őt köszönteni, köszönetet tudjon mondani annak, aki munkát adott” – vélekedett Selejan.

Mint mondta, azon községek közé, ahol a románok elvesztették anyanyelvüket, Hargita megyéből Kászonimpér, Kászonaltíz, Bükklok, Kovászna megyéből Doboly és Vargyas tartozik.

(Mediafax)