Májustól módosul a betegszabadságok rendje

A betegszabadságra vonatkozó új rendelkezések májusban léphetnek érvénybe, a sürgősségi rendeletben meghatározott határidő szerint, bár a szerdai vitán a páciensek képviselője több ellenvetést fogalmazott meg.

Az Egészségügyi Minisztérium ma közvitát tartott a betegszabadságokra vonatkozó sürgősségi rendeletről, ezen részt vettek az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) képviselői, Gheorghe Barbu, a páciensek érdekeit védő egyesület elnöke, a leginkább azonban az újságírók érdeklődtek a jogszabályról.

Gheorghe Barbu hangsúlyozta: a jogszabály az állampolgári jogokat és szabadságot sérti. „A jogszabály szövegében gyakran tűnik fel a rendőrség kifejezés. Figyelmeztetem önöket, hogy mihelyt rendőrségi kísérettel látogatnak a beteg lakására, az alkotmány által garantált állampolgári jogokat és szabadságot sértik, és ezt meg fogjuk fellebbezni” – mondta a betegek érdekeit védő egyesület vezetője.

Azt is kifogásolta, hogy a közvitára túl kevés időt szántak, és ez nem teszi lehetővé, hogy minden érdekelt fél – a háziorvosok, a szakorvosok, az Orvosi kamara, a betegek – kifejtse véleményét. Barbu szerint miközben az egészségügy olyan súlyos gondokkal küszködik, mint a gyógyszerhiány, a fizetség ellenében történő vizsgálatok, a rendőrség beiktatása a betegszabadságok ellenőrzése végett nem vezet máshoz, mint a csalások kiterjedéséhez. „A visszaélések az orvos-beteg kapcsolatban történnek” – mondta Barbu.

A hatóságok cáfolták Barbu vádjait, és megpróbálták elmagyarázni, miért van szükség a jogszabályra.

Georgeta Ghintuială, a CNAS főtanácsosa kifejtette: 2009-ben 3 250 000 betegszabadságot írtak ki, ebből 1 825 000-t a családorvosok, 532 000-t a járóbeteg-rendelők szakorvosai, 884 000-t a kórházi orvosok írtak fel.

Mint mondta, a beteg lakásán történő ellenőrzést csak a munkaadó írásos kérésére lehet megejteni.

„Csak a munkaadó írásos kérésére szállhat ki a beteg lakására a CNAS és a rendőrség képviselője, hogy ellenőrizze, otthon tartózkodik-e. De előbb a munkaadó saját embereit is küldheti, hogy felmérje, valóban beteg-e az alkalmazott, vagy azért ment betegszabadságra, hogy sétáljon” – magyarázta a CNAS tanácsosa.

Mint mondta, az új szabályozás révén 20 százalékkal csökkenhet a betegszabadságokra fordított összeg.

Cseke Attila egészségügyi miniszter április elején közölte: a kormány jóváhagyta az Egészségügyi Minisztérium javaslatát a betegszabadságok rendszerének megváltoztatására. Mint mondta, a betegpénzt fizetőnek, azaz a munkaadónak vagy az egészségbiztosítónak jogában áll ellenőrizni a páciens lakásán, hogy a betegszabadságon tartózkodó beteg otthon van-e, amikor épp nincs valamely egészségügyi intézményben. A lakáson történő ellenőrzéseket a betegpénzt fizetők, és, esetenként a rendőrség képviselőinek kell végezniük.

A vitán jelen levő Marin Căminişteanu főfelügyelő hangsúlyozta: a rendőrség jelenléte nem feltétlenül szükséges. Mint mondta, senki sem mehet be a beteg lakására annak előzetes engedélye nélkül.

A betegszabadságra vonatkozó új rendszerben növekednek a jogtalanul megítélt betegszabadságért járó büntetések. A betegpénz kifizetésének alaptalan megtagadásáért, hibás kiszámításáért 2000 lejtől 5000 lejig terjedő büntetés jár, kétszer annyi, mint jelenleg. A betegszabadság alaptalan kiírását 5000 és 10 000 lej közötti összeggel büntethetik.

Az Egészségügyi Minisztérium becslései szerint az új rendelkezések alkalmazása révén 20 százalékkal csökken a megítélt betegszabadságok száma, és ez 142 millió lejes megtakarításhoz vezet 2010-ben, a következő négy évben pedig 189 millió lejt évente.