Maroshévízi memorandum

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen elfogadott memoranduma szerint: a három megye románsága „nehéz harcot vív” a nemzeti identitás megőrzéséért, és a három megyében lépésenként, tilalom nélkül „de facto államot az államban” hoztak létre.

A háromoldalas dokumentumot szombaton fogadták el a Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi ülésén, és azt a parlamentnek, az államfői hivatalnak, a kormánynak, az egyháznak és a civil társadalomnak juttatják el.

„Mi, a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok, mindazok a gondok mellett, amelyekkel az ország más részein élő honfitársaink üszködnek, még a nemzeti identitásért vívott harc terhét is magunkon viseljük” – áll a memorandumban, amelyben megjegyzik: a három megyében több mint 400 000 román él.

A dokumentum aláírói szerint Kovászna, Hargita és részben Maros megyében „Európában példa nélküli Európa-ellenes függetlenségi jelenség zajlik”.

„A magyar közösség egy zárt etnikai tömeggé alakult, amely saját mentális, megszállottan szegregacionista korlátai közé szorult. Évről évre apró lépésenként, de tilalom nélkül hoztak létre de facto államot az államban, saját himnusszal, címerrel, zászlóval. Csak a vakok és a rosszindulatúak nem látják, milyen irányban tartanak a dolgok. A román közvéleménynek meg kell értenie, hogy a szeparatizmus, az elszigetelés, a második hivatalos nyelv, a románok hátrányos megkülönböztetése saját szülőföldjükön nem csak a Kárpát-kanyaron belüli románok gondja” – áll a maroshévízi dokumentumban.

Az aláírók ugyanakkor tiltakoznak az ellen, ahogyan a térség románságát „elszigetelik, számba sem veszik, alsóbb rendű népként kezelik, nincs esélyegyenlőség a munkaerő-piacon, nincs baráti és polgári együttműködő magatartás velük szemben, csak intolerancia és kizárás”.

„A nagydobra vert székely autonómia mindig is elnyomást, megaláztatást, végső soron pedig asszimilációt jelentett a térség románsága számára. (…) Nem nézhetjük közömbösen ezeket a veszélyes felbujtásokat, és sosem értünk egyet az úgynevezett Székelyföld etnikai alapú autonómiájával. A magyar vezetők területi autonómia elérése érdekében tett lépései a román közösség teljes figyelmen kívül hagyásával történnek, ami megengedhetetlen arroganciát és a nem magyar lakosság semmibevételét tükrözi, a nemzet egysége elleni merénylet” – áll a memorandumban.

„Arra kérjük az állami hatóságokat, a parlamentet, az államfői hivatalt, a kormányt, a román társadalmat, az egyházat, az akadémiát, a sajtót, a civil társadalmat, határozottan foglaljon állást a revizionista, szeparatista, a román nemzet egysége és a román állam szuverenitása elleni merénylet ellen. Aggodalommal tölt el, mennyire könnyen elfogadta a szenátus az RMDSZ által beterjesztett régióátszervezési törvényt, amely révén a bécsi diktátum által elszakított észak-erdélyi régió és a szomorú emlékezetű, sztálinista magyar autonóm régiót szeretnék újrateremteni” – áll a memorandumban.

Felkérik továbbá a képviselőházat és az államfőt, hogy nem fogadja el, illetve ne hirdesse ki a kormány által felvállalt kisebbségi törvényt, szerintük ugyanis azzal szeretnék megteremteni a területi autonómia alapját a kulturális autonómia formájában.

A Hargita, Kovászna, Maros Megyei Románok Civil Fóruma arra kéri a kormányt és a parlamentet, teremtse meg a törvényes keretet arra, hogy „a helyi közigazgatási intézményekben biztosítsák a román nyelv egyedüli hivatalos nyelv státusát”.

Ugyanakkor parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kérik, amelynek feladata lenne „a három megye románságát sújtó a visszaélések és hátrányos megkülönböztetések feltérképezése”, és garanciákat kérnek, hogy a decentralizációs folyamatban biztosítják majd a románság képviseletét a döntéshozó szervekben.

A memorandumot Ioan Solomon, a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke olvasta fel a plénum előtt.

Szombaton Maroshévízen körülbelül 900 személy vett részt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett nagygyűlésen, a résztvevők között volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke, és Liviu Dragnea, a PSD főtitkára. (Mediafax)