Műszaki Oscar-díjak

Igaz, 2014-ben csak kilencedszer osztották ki – a filmművészti Oscarokat idén 86-sor –, de az is ugyanolyan igaz, hogy sokkal kevésbbé jegyezzük meg, ha egyáltalán halljuk, a világ folyását, de a mindennapi életet feltétlenül nagyban befolyásoló műszaki találmányok felfedezőinek nevét – miközben a híres foci- vagy filmsztárok, botrányhősök nevét százmilliók fújják. Ki tudja, például, ki, mikor, milyen előzmények után alkotta meg a naponta használatos, a háztartások, főleg nők életében igazi áldásnak bizonyult automata mosógépet, a hűtőszekrényt, hogyan, kinek köszönhetően született a mobiltelefon, az ultrarövid hullámú sütő, az ismeretlen helyen való tájékozódást gyermekjátékká „degradáló” GPS, a nagyszerű teflon-edény, az elképesztő teljesítményű orvosi műszerek – hogy csak a „legközönségesebbeket”, és nem is legújabbakat említsük.

Hogy a találmányok nagy része katonai fejlesztések eredménye, amelyeket annak idején meglehetős titok övezett, még nem feltétlenül indokolja a tisztelt nagyközönség nagymértékű tudatlanságát e téren.

Szó mi szó: az Unió Európai Találmányi Hivatal (EPO) erőfeszítése az Európai Feltalálói Díj népszerűsítéséért mindeddig legfeljebb fél sikerrel járt. Pedig évről évre hatalmas műszaki-orvosi találmányok születnek, „kitalálóik” bőven megérdemelnék, hogy nevük ismertté váljék.

Idén a berlini kilencedik díjátadás előtt a kutatásban, egyetemeken, innovatív cégekben, egyesületekben dolgozó mintegy négyszáz szakember ajánlotta a termékeket a nyolctagú nemzetközi zsűri figyelmébe (amelynek tagja volt a bűvös kocka feltalálója, Rubik Ernő is). A háromszáz találmány közül 15 jutott a döntőbe a nagyipar, a kis és közepes cégek, a kutatás, az Európán kívüli feltalálók és az életműdíj kategóriában.

S miközben egy-egy focistáért eurók, dollárok millióit pengeti le egy tehetős klub, a feltalálóknak pénz nem jár, legfeljebb dicsőség (amit később, szerencsére, többnyire kamatoztatni lehet). Európában, vagy a világ más részén: az öreg kontinensen ugyanis, egymillió lakosra évente csupán két globális sikert ígérő céget termel ki, holott az Amerikával és Ázsiával folyó versenyben való maradáshoz húsz ilyenre lenne szükség.

De lássuk az idei díjakat.

Az ipari kategóriában egy belga és egy francia szakembert jutalmaztak a mindenféle eddigi szernek ellenálló tbc baktérium elleni hatóanyag kifejlesztéséért, aminek bevetéséhez azonban még további kísérletek kellenek.

A kis és közepes cégek kategóriájában három dán feltaláló víztisztító technológiáját jutalmazták, amelynek haszna másfél milliárd, tiszta ivóvizet nélkülöző ember életében mérhető le.

A közönségdíjat két japán feltaláló QR kódja kapta.

A kutatás területén díjat kapott a brit feltaláló „csináld magad” géntesztje, amely pillanatok alatt felismer bármiféle kóros genetikai változást a genomban, így az öröklődő betegségekre és a gyógyszerhasználatra vonatkozóan adhat értékes útmutatást.

Az Európán kívüli feltalálók közül a háromdimenziós nyomtatás amerikai feltalálóját tüntették ki, az életműdíjjal a 94 éves német Artur Fishert, aki mintegy 1100 találmánnyal gazdagította életünket.