A Romániában hatályos jogszabályok szerint minden munkavállaló évente legalább 20 nap fizetett szabadságra jogosult. Azok, akik nem veszik ki a szabadságukat, kockáztatják annak elvesztését, mivel a törvény előír egy határidőt, ameddig a munkavállalóknak legalább egy részét igénybe kell venniük az előző évről megmaradt napokból.
A jogszabályok szerint azok a munkavállalók, akiknek maradt szabadságuk az előző évből, azt a következő év közepéig vehetik ki. Fontos tudni, hogy a megmaradt szabadságot pénzben nem lehet megváltani, kivéve abban az esetben, ha a munkaszerződés megszűnik.
A román munkatörvénykönyv szabadságra vonatkozó előírásai:
144. cikk – A fizetett szabadsághoz való jog sérthetetlensége: minden munkavállalónak garantált a fizetett éves szabadsághoz való joga. Ez a jog nem ruházható át, nem korlátozható és nem lehet róla lemondani.
146. cikk – A szabadság kivétele és kompenzációja: a fel nem használt szabadságnapok nem ruházhatók át és nem korlátozhatók, és lemondani sem lehet róluk. Ha egy munkavállalónak maradt szabadsága, az átvihető a következő évre.
A törvényes munkaszüneti napok és a kollektív munkaszerződésben meghatározott fizetett szabadnapok nem számítanak bele az éves fizetett szabadságba. Azok a napok sem adódnak hozzá a szabadsághoz, amikor a munkavállaló hétvégi munkavégzés után pihenőnapot kap.
A törvény kimondja, hogy a munkavállaló nem bocsátható el szabadság ideje alatt. Azok a munkáltatók, akik megtagadják a szabadság kiadását, feljelenthetők a Területi Munkaügyi Felügyelőségnél.
A fizetett szabadságot előzetes beosztás alapján kell kivenni, és azt a munkáltató nem szakíthatja meg, kivéve vis maior (előre nem látható, elháríthatatlan körülmény, kényszerhelyzet) esetén. Ha ez bekövetkezik, a munkáltatónak kötelessége fedezni a munkába való visszatérés költségeit és megtéríteni az okozott károkat.
Hozzászólások