Románia támogatja a legtöbb 3%-os hiányról szóló szabályt és a szankciókat

Románia támogatja a 3 százalékos államháztartási deficitről és a legtöbb 60%-os államadósságról szóló szabályozást és a szankcionálási rendszert ezek túllépése esetén, és úgy gondolja, hogy az EU jelenlegi problémáit populista politikusok okozták, mondta Emil Boc kormányfő.

A közszolgálati rádióban Boc kifejtette: mivel a 27 uniós tagállam nem jutott konszenzusra az Európai Unió szerződésének 12-es cikkelye módosításával – ez az eljárás a parlamentek jóváhagyását feltételezte volna – a következő körvonalazódó megoldás az euróövezet kormányok közti megállapodása, amelyhez önkéntes alapon csatlakozhatnak az eurózónán kívüli országok is. Az egyezményt jövő év tavaszán írnák alá. A megállapodás a nemzeti össztermék (GDP) 3 százalékára korlátozná a költségvetési deficitet és legtöbb 60%-ra az államadósságot, ugyanakkor automatikus alávetési és szankcionálási mechanizmusokat tartalmazna.

A kormányfő szerint az euró sorsáról, az Európai Unió szimbólumáról van szó, annak összeomlása az Unió egészének összeomlásához vezetne.

„Senki nem akarja ezt, mert a következmények beláthatatlanok”, mondta Boc.

Szerinte az EU vezetőiben megvan a politikai akarat az euró megmentésére és az Európai Unió kontinuitásának biztosítására, de a megoldások különbözőek, és Románia fenntartja azon célkitűzését, hogy 2015-ben csatlakozzék az euróövezethez.

Az Európai Tanács közleménye szerint az euróövezet országai és hat eurózónán kívüli hat állam – köztük Románia – márciusig kormányok közötti megállapodást ír alá az uniós szintű pénzügyi konszolidációról.

A csütörtöki, brüsszeli csúcsértekezlet után pénteken kiadott közleményben az Európai Tanács arról számol be, hogy a megállapodás a gazdaságpolitikák uniós szintű összehangolására és a költségvetések kiegyensúlyozására vonatkozik.

„Egyes intézkedéseket másodlagos törvénykezés révén lehet bevezetni. Az euróövezet állam- és kormányfői azonban úgy vélik, egyes intézkedéseket az alaptörvényekbe kellene belefoglalni. Mivel az EU tagállamai nem tudtak egyhangúlag dönteni, ezért arról öntöttünk, hogy nemzetközi megállapodást kötünk márciusig. A célkitűzés marad, hogy ezeket a dolgokat mielőbb belefoglaljuk z Unió szerződéseibe. A bulgáriai, dán, lett, litván, lengyel és román állam- vagy kormányfők jelezték szándékukat, hogy csatlakozzanak a folyamathoz. Csehország és Svédország időt kért, hogy konzultáljon a parlamenttel, mielőtt döntést hozna”, áll a közleményben.

A dokumentum szerint az új pénzügyi politika a következő elveken és intézkedéseken alapszik:

- A költségvetéseket ki kell egyensúlyozni, vagy többletet kell elérni, és ez az előírás akkor minősül betartottnak, ha az évi strukturális deficit nem haladja meg a nominális GDP 0,5%-át.

- A szabályokat beépítik a tagállamok törvénykezésébe alkotmányi szinten. A szabályozás automatikus kiigazítási mechanizmust ír elő kisiklás esetén. Az Európai Bizottság által rögzített elvek alapján minden tagállam maga dolgozza ki saját kiigazítási mechanizmusát. Az Európai Bíróság jogkörébe tartozik majd a szabályozások országos szintű átvételének ellenőrzése.

Az automatikus kiigazítási mechanizmus automatikus költségvetési bevétel-növekedést vagy kiadás-csökkentés célzó intézkedéseket ír elő arra az esetre, ha a strukturális deficit meghaladja a GDP 0,5%-át. A mutató csökkenését a GDP növekedésével is el lehet érni.

- A túlzott deficitet felhalmozó országok jóváhagyás végett az EB és az Európai Tanács elé terjesztenek egy gazdasági partnerségi programot, amelyben részletesen leírják a szükséges strukturális reformokat. A program lebonyolítását az EB és az Európai Tanács felügyeli.

- A tagállamok előzetesen jelentik kötvénykibocsátási programjukat.

Mediafax