Romániában dolgoznak a legkevesebben a kulturális ágazatban

Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint tavaly a kulturális iparágak összesen mintegy 7,7 millió embert foglalkoztattak az Európai Unióban (EU), ami a teljes uniós munkaerő 3,8 százalékának felelt meg. Ez az arány Romániában volt a legkisebb, 1,5 százalék, és Hollandiában a legnagyobb, 5,4 százalék. 2021-hez képest, amikor 7,4 millió személy dolgozott a kulturális ágazatban, 2022-ben 4,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A kultúrához köthető szakmákban dolgozók aránya 19 uniós tagállamban nőtt, nyolcban csökkent.  A 2019 és 2022 közötti időszakban igen eltérően alakult a kulturális ágazatban dolgozók aránya az egyes tagországokban. Az éves változás mértékének legjelentősebb növekedését Cipruson jegyezték (a 2019–2020-as mínusz 5,7 százalékról 2021–2022-re plusz 21,5 százalékra), a második helyen Luxemburg (mínusz 15,1 százalékról plusz 14,5% százalékra), a harmadikon Írország (mínusz 3 százalékról plusz 14 százalékra) áll ebben a tekintetben. A legjelentősebb csökkenést Csehországban (plusz 5,3 százalékról mínusz 7,3 százalékra), Horvátországban (plusz 6,3 százalékról mínusz 6,3 százalékra) és Bulgáriában (plusz 4,1 százalékról mínusz 7,7 százalékra) regisztrálták. Franciaországban, Litvániában és Portugáliában 2019–2020-ban és 2021–2022-ben egyaránt nőtt a kulturális ágazatban foglalkoztatottak száma, míg Észtországban mindkét időszakban csökkent. Tizennégy országban a kulturális ágazatban dolgozó nők aránya meghaladja a férfiakét, a legnagyobb mértékben Lettországban (26,3 százalékpont), Litvániában (25,7 százalékpont), Cipruson (17,1 százalékpont), Bulgáriában (13,6 százalékpont) és Luxemburgban (13,3 százalékpont). Ezzel szemben Máltán a kultúrához köthető szakmákban dolgozó férfiak aránya 21,6 százalékponttal, Spanyolországban 9,5 százalékponttal, Írországban és Olaszországban 8,5 százalékponttal meghaladta a nőkét.