A felmelegített tejen képződő réteg – a föl vagy „bőr” – egy olyan okos kémiai reakciót hordoz magában, amelyet szilárdtest-akkumulátorokhoz, viselhető elektronikához, intelligens robotokhoz vagy mesterséges intelligenciához szükséges anyagok előállítására lehet alkalmazni – írja a Blikk. Egy nemzetközi kutatócsoport a „tejbőr-reakciót” úgy alakította át, hogy gyorsan és egyszerűen rugalmas géleket lehessen készíteni fenntartható biológiai anyagokból. „A felmelegítése miatti fölképződés során a tej külső rétegénél film képződik” – mondta Guihua Yu professzor, a Texasi Egyetem kutatója. Yu szerint az austini kutatócsapatot az inspirálta, hogy amikor a tejet melegítik, a zsírok és a fehérjék elkezdenek megnyúlni és felsorakozni a felszínen. Ez okozza a tej tetején a fölösödést, a rendezett molekulák vékony hártyájának kialakulását. A kutatók ezt a folyamatot úgy másolták le, hogy egy vékony (a cellulózhoz hasonló) anyagot folyékony oldószerbe (a texasi kísérletben acetonitrilbe) mártottak. Ezután a filmet egy csipesszel le lehetett húzni az anyagról. Az elkészült filmeket „ionogéleknek” nevezik, amelyek tulajdonképpen elektromosan töltött ionokat tartalmazó folyadékok vékony rétegei. Ezeknek a géleknek nagy az elektromos vezetőképessége, valamint nagyon érzékennyé válnak. A kutatók a tanulmányukban olyan prototípus géleket mutattak be, amelyek vékony elektronikus áramköri chipként és érzékelőként működnek, és kényelmesen megülnek az ujjbegyeken vagy a karokon. A kutatók a cellulóz mellett selyemfibroint, kitozánt és guargumit is felhasználtak az ionogélek előállításához. A nemzetközi kutatócsoport reméli, hogy gyors és egyszerű módszerüket más tudósok is átveszik majd új anyagok előállítására. Ezután azt tervezik, hogy megpróbálják optimalizálni az eljárást, és felhasználhatóvá tenni viselhető elektronikához, intelligens robotokhoz vagy mesterséges intelligenciához szükséges anyagok előállítására.
Hozzászólások