Szlovén miniszterelnök: A migránsok elosztása csakis minden tagállam számára elfogadható módon szabályozható

A menekültek és a migránsok tagállamok közötti elosztása csakis úgy szabályozható, ha az minden tagállam számára elfogadható, így lehet biztosítani a rászorulók áthelyezését a gyakorlatban – jelentette ki Janez Jansa szlovén miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében kedden.

Janez Jansa az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődött szlovén elnökségének programját ismertetve hangsúlyozta: országa szerint az Európai Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzésére és őrzésére kell törekedni, illetve fontos a tagállamok együttműködése a migráció származási országaival, valamint a tranzitországokkal. Továbbá fontosnak nevezte a jogszerűtlen migráció elleni fellépés fokozását.

Kijelentette: Szlovénia erősíteni fogja a kapcsolatot és az együttműködést a Nyugat-Balkánnal, a régiónak stratégiai jelentősége van az Unió számára. Ha az Európai Unió nem tud előre lépni a régió európai integrációs folyamatában, olyan országok fogják ezt megtenni, amelyek más értékekkel rendelkeznek, és más érdekeket képviselnek – figyelmeztetett. Jansa szükségesnek mondta az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányát jelentő schengeni térség kibővítését, véleménye szerint Bulgária, Románia és Horvátország „indokolatlanul van várólistán”.

A szlovén kormányfő hangsúlyozta: rendkívül fontos a jogállamiság tiszteletben tartása, és annak világossá tétele, hogy mi tartozik ebbe. E tekintetben kölcsönös bizalomra van szükség a tagállamok között – szögezte le. Kifejtette: annak meghatározására, hogy mi sérti a jogállamiságot és az alapjogok tiszteletben tartását, semleges, független és pártatlan igazságszolgáltatásra van szükség, és arra, hogy ne tartsanak túlzottan sokáig a megkezdett jogi eljárások. 

Elmondta továbbá, hogy a szlovén EU-elnökség programjának homlokterében a koronavírus-járvány utáni helyreállítás szerepel, illetve az, hogy az EU javítsa ellenállóképességét nem csak az esetleges járványokkal, hanem a biztonságra és értékekre leselkedő valamennyi veszéllyel szemben is. Eszközökre van szükség, hogy az EU hatékonyan válaszolhasson a kibertámadásokra, fontos a zöld és a digitális átállás támogatása, és az, hogy minden állampolgár azonos jogokkal rendelkezzen az EU-ban – mondta. Elengedhetetlen, hogy az EU biztonságot és a stabilitást  garantáljon a szomszédságában, illetve előremutatóan működjön együtt a transzatlanti szövetséggel – tette hozzá a szlovén miniszterelnök.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében egyebek mellett annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának szlovén elnöksége folytassa a jogállamisággal kapcsolatban megkezdett munkát.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban von der Leyen fontosnak mondta, hogy Európa megerősítse együttműködését a régióval, mint stratégiai partnerével. 

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában hangsúlyozta: „a kölcsönös tisztelet és egyenlőség nem engedheti meg, hogy a kettős mérce legyen Európa zsinórmértéke”.

Fontosnak nevezte, hogy a szlovén elnökség a jogállamisági mechanizmussal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a hátrányos helyzetűekkel, és kiemelten Európa roma közösségeivel foglalkozzon. Biztosítsa a romák védelmét, biztonságát, javítsa esélyegyenlőségüket, valamint összehangolja a nemzeti roma stratégiákat – tette hozzá a képviselő.

(Forrás: MTI)