Traian Băsescu üzenete március 15-e alkalmából

Március 15-e a világ magyarságának ünnepe, amely ugyanolyan felemelő pillanat, akárcsak Románia nemzeti ünnepe minden román számára, bárhol is éljen a világon.

Ezen a napon egyrészt az 1848-as európai forradalmi hullám részeként a magyar szabadságharc eseményeit idézzük fel, másrészt ennél többet is: a magyarok, románok és más európai nemzetek törekvéseit a modernizációra és a nemzeti felemelkedésre. A szándék a jobbágyság felszabadítása, a sajtó szabadsága, a cenzúra eltörlése és a közteherviselés volt. Bár Európa szerte vérbe fojtották a forradalmat, annak eszméi győzedelmeskedtek az idők során, hisz a nép akaratát nem lehet legyőzni pusztán a fegyverek erejével. Az 1848. március 15-én kirobbant forradalom az akkori társadalom széles konszenzusát élvezte, de a kor olyan felvilágosult személyiségeinek támogatását is, akik akár életüket is feláldozták, ahogy a költő Petőfi Sándor tette. Az állampolgárok többsége mai is az állam modernizációját várja el, ahogy ez a 2009 novemberi népszavazás eredménye is mutatja. És amint a szabadságharc példája is bizonyítja, a nép akaratát legyőzni nem lehet.

Kedves magyar polgártársaim!

Megértem és tisztelem azt a büszkeséget, amely ezen a különleges napon betölti önöket, és ebben együtt vagyok önökkel. A történelem során a magyarság bebizonyította, hogy képes küzdeni a szabadságért. Megtette ezt 1956-ban is, amikor Közép- és Kelet-Európának irányt mutatva szembefordult a kommunista rendszerrel, és megtette ezt 1989 decemberében is azáltal, hogy részt vett Romániában a kommunista diktatúra ledöntésében.

Ugyanakkor azt hiszem, hogy büszkék lehetnek román állampolgárságukra is. Románia az összes állampolgárának közös hazája származásától függetlenül. Bár a kommunista diktatúra idején nem tartották számon a kisebbségek jogait, az utóbbi 20 évben visszafordíthatatlan lépéseket tettünk a demokratikus és plurális társadalom felépítése terén, amelyben a kisebbségek jogait maga az Alkotmány szavatolja, újabban pedig a az Európai Unió Lisszaboni Szerződése, amelynek alapja, többek között, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása is. A magyarok képviselete a parlamentben, önkormányzatokban és akár a kormányban is biztosíték arra, hogy Romániában az etnikumközi viszonyok ugyanannak a normalitásnak a keretei között maradnak a jövőben is.

A jelenlegi helyzetben, amikor Románia és Magyarország ugyanannak az európai családnak a tagjai, amelyben közös cél az állam modernizációja és jóléte, sokkal egyszerűbbé és természetesebbé vált, mint bármikor a történelem során, felvállalni azt a hármas identitást és büszkeséget, hogy valaki egyszerre magyar nemzetiségű, román állampolgárok és ugyanakkor európai állampolgár. A demokrácia valós megszilárdításához minderre szükség van, Romániában és Magyarországon is, hogy a korábbi központosított kommunista rendszer minden nyomát eltöröljük.

Végezetül március 15. ünnepe alkalmából minden romániai magyarnak kívánok örömet és jólétet, bízzanak egy jobb európai jövőben, minden román állampolgárral együtt.