Védelmi tervekkel ért véget a biodiverzitási csúcstalálkozó

Az ENSZ biodiverzitási csúcstalálkozója Japánban 10 éves tervet érintő megegyezéssel ért véget, melynek célja a természeti környezet védelme.

A szárazföldi és tengeri területek védelmét érintő célok haloványabbra sikerültek, mint a kutatók szerették volna, mint ahogy a biodiverzitás elvesztésének csökkentésére irányuló átfogó célok is.

A legtöbb fejlődő ország elégedett volt az intézkedésekkel, melyek annak biztosítását célozták, hogy mindenki egyenlő részesedést kapjon azon profitból, melyet a növényekből és egyéb élőlényekből készített termékek eredményeznek. Az országoknak két évük van a tervezet pénzügyi támogatásának körvonalazására. Jim Leape, a WWF International vezetője szerint „a megegyezés újra megerősíti azon alapvető szükségletet, hogy a természetet gazdaságunk és társadalmunk alapjaként kell védeni.”

Szerinte a kormányok ezzel azt az üzenetet közvetítették, hogy a bolygó egészségi állapota védelmének helye van a nemzetközi politikában, és az országok készen állnak, hogy egyesítsék erejüket a földi élet megmentéséért.

A csúcstalálkozón abban állapodtak meg, hogy a világ szárazföldi területeinek 17, míg az óceánok 10 százalékán építenek ki védelmet 2020-ra. Számos kutató túl aprónak tartja ezeket az arányokat, és rámutatnak arra, hogy a szárazföldeknek körülbelül 13 százaléka már most védett, míg az óceánoknál a létező védelem már 10 százalékot céloz. Jelenleg a tengeri területeknek kevesebb, mint egy százaléka védett.

A biodiverzitás fogalmát a bolygón több milliárd év alatt kifejlődött élet rendkívüli sokféleségének leírására alkalmazzák. Eddig 1,71 millió fajt rögzítettek, ám elképzelhető, hogy összességében13 millió faj van.

A „biodiverzitás” fogalma az ökoszisztémák, fajok és gének sokféleségét öleli fel. A lápokban például különböző hal-, béka-, rák- és csigafajok találhatók. Az egyes fajokon belük a géneket érintő különbségek azok, melyek meghatározzák a betegség-rezisztenciát, a táplálkozást és a testméretet. A kutatások azt mutatják, hogy a nagyobb változatosságot hordozó ökoszisztémák sokkal termelékenyebbek és egészségesebbek.

A biodiverzitás elvesztése a földi élet legfőbb ágainak nagy részét érinti. A kétéltűek és a korallok a legveszélyeztetettebb létformák között vannak. Az emelkedő emberi populációk, az élőhelyek elvesztése, a behatoló fajok és a klímaváltozás mind szedik áldozataikat. 1990-re a bolygó természetes környezetei mintegy felét alakították át emberi felhasználásra. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) előrejelzései szerint, 2050-re a füves és erdős területek további 10-20 százalékát alakítják át. Az erdőirtás jelenti az egyik legkomolyabb veszélyt a biológiai sokszínűségre.

A bővülő emberi populáció és gazdasági növekedés azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat egyre inkább nem fenntartható módon kezelik. A WWF számításai szerint, 2050-re az emberiségnek két és fél Földre lenne szüksége ahhoz, hogy az erőforrások kiaknázása fenntartható legyen.

Számos szegényebb ország azt mondja, nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, melyek révén a célok teljesíthetőek. A fejlett országok egyetértettek abban, hogy olyan mechanizmust építenek ki, mely pénzügyileg segíti a többi országot. Ez 2020-ig évente több százmilliárd dollárt is jelenthet. 2012-re ezeket az összegeket biztosító tervet létre kell hozni, amikor is Brazília ad otthont a második Föld Csúcstalálkozónak, Rio de Janeiróban. Az összegek talán csillagászatinak tűnnek – különösen, amikor arra gondolunk, hogy a kormányok már 2020-ig elkötelezték magukat az évi 100 milliárd dolláros hozzájáruláson a klímaváltozás ellen –, ám Chantal Jouanno francia környezetvédelmi miniszter szerint a célok nem lehetetlenek.

A legbonyolultabb kérdést – megegyezést a fejlődő országok genetikai erőforrásai révén létrehozott termékek utáni méltányos profitról – sikeresen megoldották, miután a fejlett országok, az EU vezetésével néhány létfontosságú engedményt tettek. Megegyeztek abban, hogy az intézkedéseknek mindent le kell fedniük, mely ezen genetikai anyagból készül, ezeket technikai műszóval származékoknak hívják. Korábban ennél sokkal szűkebb területről folyt a vita.

A környezetvédő csoportok figyelmeztettek arra, hogy a megegyezés jelen állapotában nem garantálja, hogy a fajok és ökoszisztémák erodálódása meg lesz állítva. Jane Smart, az IUCN fajokkal foglalkozó programjának vezetője szerint, „a résztvevők ugyan elhagyhatják Nagoyát, ám hétfőtől tovább kell dolgozniuk azon, hogy megmentsék a bolygó létformáit. Ki kell használnunk a találkozó energiáját, ahol a politikai akarat szempontjából üdítő és jelentős elkötelezettségeket láttunk, valamint valós összegeket Japán részéről, és az ígéretek terén a védett területek növelését.”

(hirado.hu/BBC/AFP)