1990-ben Marosvásárhelyen összecsapott a román és a magyar tömeg, a harcokban többen életüket vesztették, vagy megsebesültek. Mindössze ennyit tudhat meg biztosan, aki a fekete március néven emlegetett etnikai zavargások felderítésére indul.
A feltételezett okok, az események menete, következménye és jelentősége tekintetében nincs közmegegyezés. Az eltérő történetek húsz év távlatából is meghatározzák Marosvásárhely közhangulatát és román–magyar kapcsolatait. A témában elővehető színdarab híján a Yorick csapata mintegy a várost kérte fel társszerzőnek: több mint ötven, az eseményekben résztvevő vagy azok hatását közvetve megélő vásárhelyi személyes elbeszélése adja a kiindulópontját Gianina Cărbunariu anti-történelmi drámájának.
A 20/20-ban nincsenek hősök vagy eszmék, az előadásnak nem célja az igazságtevés, sem a rekonstrukció. A felvillanó eseményszilánkok épp azt mutatják, hogy hiányzik az egyetlen, mindenek felett álló nézőpont, amelyből a fekete március felelősségteljesen átlátható, feldolgozható, értelmezhető volna. A cím nemcsak 1989. március 20-át és az azóta eltelt húsz évet jelöli. A szemészetben ez a szám jelenti az egészséges látásélességet.
A Yorick előadása látni és láttatni akarja a témát, hogy aztán beszélhessünk róla – anyanyelvünkön, a másik nyelvén, vagy bármilyen más nyelven. Ahogy az öt magyar és az öt román színész az előadásban saját nyelvén, vagy a másik nyelvét bevallottan ügyetlenül beszélve megszólal.
Az író-rendező Gianina Cărbunariu a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanult rendező szakon, majd a Royal Court Theatre és a Lark Theatre drámaíró-ösztöndíjasa volt. Évfolyamtársaival közösen indították el a dramAcum nevű projektet, amely 2002 óta az új román dráma legfontosabb műhelye. Cărbunariu sajátos munkastílusa, hogy a drámairodalom valamely klasszikusának újraértelmezése helyett a majdani előadás társadalmi közegéből indul ki színészeivel, és a közös műhelymunka során írja meg az előadás szövegét.
Hozzászólások