A Fränkl-ház

Az Eminescu (Deák Ferenc) utca 17. szám alatti kétemeletes eklektikus ház nem műemlék. Homlokzati díszítése is visszafogott. Igen mutatósak viszont az emeleti ablakok s a velük harmonikus összhangban álló eredeti kapu.Tulajdonképpen kibérelhető irodaépület céljából épült 1894-ben, a városfejlődés legdinamikusabb évtizedében. „Fränkl dédtata úgy gondolta, hogy halála után dédmamámnak ez a ház majd biztos megélhetési forrást biztosít” – meséli Várkonyi Zoltán építész, aki itt született, s ma is itt lakik a tágas udvarral rendelkező épületben, amelyet 2001-ben, a privatizáció nagy hullámában az elsők között kapott vissza a család.Nem véletlen tehát, hogy homlokzati kozmetikázása is a most folyamatban lévő sorozatot megelőzően, jó tíz évvel ezelőtt történt.  – Sajnos, nem úgy, ahogy szerettük volna – mondja Zoltán. Éveknek kellett eltelnie, amíg követőkre akadt, s elindult az utóbbi időben tapasztalható felújítási hullám. Egyes háztulajdonosok szerint városházi kényszer hatására.Az ingatlan történetének néhány töredékét édesanyja, Judit (minden ismerősnek, barátnak kedves Juci), a három Fränkl-lány egyike eleveníti fel. Már csak ő és fia lakik Aradon, az ősi szülői házban. Zsófi festőművész, és évtizedek óta Németországban él, Mária pedig jelenleg a fiával Franciaország levegőjét szívja. Judit tornaedző, gyógytornász pályája túl a hetedik ikszen is töretlen, noha a világjárvány miatt most éppen megtorpant. Aki valaha megfordult az épület hátsó traktusában kialakított tornateremben, és elvégezte a gyakorlatokat, az esküszik rájuk. És Juci sokirányú szakmai tudására. Korábban tornatanárként, sőt edzőként is remekelt.Élete végéig a házban lakott a három lány édesanyja, Fränkl-Vass Boriska, a Zárda, majd a Kálvin utcai magyar gimnázium neves tornatanára, Arad egyik közismert és közkedvelt pedagógusa. Működése idején a női tornára igen nagy hangsúlyt fektettek mindkét iskolában. Meg is lett az eredménye. A tanítványok közül Hoffmann Ágnes és Angél Kornélia mesterfokú tornászként országos bajnokok voltak. Várkonyi Judit féltve őrzi azokat a leveleket, amelyeket édesanyja leánykori csodálói – közöttük volt Szép Ernő (!), a neves költő – küldtek a Budapesten tanuló Vass Boriskához, idősebb Vass Gusztáv aradi újságíró leányához.És itt lakott jó néhány évig Ficzay Dénes tanár és „aradológus”. Judit asszony nagy szeretettel emlékezik azokra a nívós beszélgetésekre, amelyeket édesapja, Fränkl Gyula folytatott Ficzayval, és amelyeknek néha fültanúja lehetett. Érdekes felállás. A tisztviselőként dolgozó édesapjáról viszonylag keveset tudunk, míg Boriska néni emlékét diáknemzedékek sora őrzi. Leánya pedig a hagyomány méltó folytatója. A családfő szerényen a háttérbe húzódott.A Fränkl-ház és lakói eseménydús történetének mindez csak egy parányi epizódja.