Egy lelkésznő regényének temesvári bemutatója

„A testet szabadítja fel ez a kötet”

Írta:
2024. december 13. 17:17 (péntek) /

A temesvári Új Ezredév Református Központban 2024. december 11-én került sor Mátyus Melinda Inkább az enyém című könyvének bemutatójára. A magyarországi könyvpiacon ezzel a nagy érdeklődést kiváltó kötettel debütáló lelkész-írónő könyvét Gábos-Foarță Ildikó és Herman Mostert Rebekka temesvári műfordítók mutatták be a szép számban összegyűlt irodalombarátnak.

A könyvbemutató szépen megkoreografált felolvasással indult: a könyv hat elbeszélésből (kisregényből) áll össze, ezek közül az Apámról és Oroszországról kellett volna című első részből hallgattunk meg a szerző kibédi kötődéseit, szülei-nagyszülei falujának titokzatos világát felidéző izgalmas részleteket Borbély B. Emília, Magyari Etelka és Lőrincz Rita színművészek és a szerző előadásában. Herman Mostert Rebekka kiemelte, hogy ezek a szövegek mennyire jól hangzanak felolvasva, zeneiségük van, és ebben a bibliai, egyházi konnotációknak is fontos szerepük van. A szerző bevallotta, hogy zenei tanulmányokat nem folytatott, bár édesapja zenész volt, de gyakran olvas fel a szövegeiből saját magának, mert felolvasás közben jobban kihallatszanak a nem odaillő szavak, szövegrészek. 

A kötet megszületéséről Mátyus Melinda elmondta: nagyon sokat köszönhet Nagy Gabriellának, a Jelenkor kiadó igazgatójának és Szederák Bence költőnek, a könyv szerkesztőjének. „Nagy Gabriellával végig párbeszédet folytattunk, és kemény dolgokat mondott, de mindig rátapintott az orvosolandó problémákra. Ő vetette fel, hogy tudnék-e időnként férfiként beszélni, mert azáltal, hogy mindig a nő beszél egyes szám első személyben, beskatulyázhatnak a női irodalomba. Ez felszabadított, mert más perspektívát tudtam felmutatni, nem Melinda a lelkésznő beszél, hanem más szemén keresztül láttatom a történéseket, és ez izgalmasabbá tette a Szent Habakuk című szöveget. Ezek az elbeszélések egy kivételével külön-külön is megjelentek, és azt hiszem, ez a szöveg futotta közülük a legnagyobbat. Szederák Bence szerkesztő javaslatait pedig mindig érdemes volt megfontolni, pedig először megijedtem tőle: én egy 50+-os erdélyi lelkésznő, ő egy 30 esztendős, orrpiercinges budapesti fiatalember, aki a fiam lehetne” – mondta Mátyus Melinda.

A Jelenkor Könykiadónál idén megjelent Inkább az enyém című kötet hatalmas érdeklődést váltott ki az anyaországban, kritikák és a szerzővel készült interjúk egész sora jelent meg vele kapcsolatban az irodalmi kiadványokban. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen hatással van az irodalmi siker a szerzőre, Mátyus Melinda elmondta: „Nagy identitásbeli különbség alakult ki a lelkemben, egész más az életem, de közben úgy érzem, hogy semmit nem változtam. Nem vagyok boldogabb, miközben nagyon örülök! Nem akarok álszerény lenni, nagyon örülök, hogy szeretik a kötetet. A könyv bekerült a Magyar Narancs által az évi könyvtermésből kiválogatott első 11 kötet közé, és bár a 11-dik lettem, nagyon örülök a sikernek. A gyülekezetben úgy érzem, hogy az írói munkám nem okozott problémát, a magánéletben viszont borzasztó, mindent megkérdőjelezel, a jó történeteidet is, amelyek veled történnek”.

A kötet címével kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Mátyus Melinda elmondta: a cím az Isten velünk, viszontlátásra című elbeszélés egyik alcíméből van kifaragva. „Nem szeretem a címet magyarázni, de valami ilyesmit érzek: az egész kötet arról szól, hogy egybe íródunk-e istennek a történetével és igen, de azért megvan a saját arcunk. Beírják a Bibliába a lap szélére a szereplők a saját történetüket, egy olyan történet mellé, ami őket a leginkább megfogta, inspirálta. Igen, a kötet szerint a bibliai történet folytatható, de nem azokkal az emberekkel, inkább az enyém, az én történetem akar lenni, az én történetemet akarom élni, amely szintén istennek az ajándéka.” Végezetül a szerző azt is elmondta: „Sok magyarországi olvasó teljesen távol áll ettől az egyházi közegtől, és rácsodálkoznak, hogy isten népe nem a tökéletes emberek közössége, humorral, öniróniával próbáltam ezt a világot megfogni. Azoknak pedig, akik ezen a közegen belül vannak, azoknak felszabadító látni, hogy ez a lelkésznő ilyen témákat megír, ilyen szabadon, hogy neki is ilyen gondjai lehetnek. Mi tabusítunk sok mindent és főleg a testnek a kérdéseit, a testet szabadítja fel ez a kötet”. 

A szerzővel folytatott beszélgetés során szó esett a könyv idegen nyelvekre való lefordíthatóságáról is, a cseppet sem egyszerű feladatról Gábos-Foarță Ildikó és Herman Mostert Rebekka műfordítók osztották meg gondolataikat a jelenlevőkkel. A jó hangulatú könyvbemutató végén a szerző dedikálta könyvét temesvári olvasóinak.

Hozzászólások