Csipetnyi lengyel költészet a Jelen Házban

Ma 17 órától lengyel költői estre került sor a Jelen Ház kávézójában. 

Az est vendégei Aleksander Nawrocki költő, prózaíró, műfordító és Jerzy Paruszewski költő, művelődésszervező voltak.A beszélgetést Csisztay Gizella és Mandics György vezették. Nekik köszönhetjük egyébként, hogy e két költőn keresztül némi ízelítőt kaptunk a lengyel nyelvből, irodalomból. 

Aleksander Nawrocki – aki számára, bevallása szerint, a magyar irodalom talán még fontosabb is mint a saját, lengyelül születő alkotásai – régi álma, hogy Aradra jöjjön, hiszen Tóth Árpád egyik kedvenc költője és igencsak sokat tud a városról is, és szerette volna mindezt élőben is megnézni. Nawrocki az egyik legnagyobb lengyel Petőfi-fordító, de fordított már Janus Pannoniust, Csokonait, rengeteg kortárs költő verseit. Egyetlen nehézséget Petőfi Szeptember végén című verse okozott számára, 10 évig próbálkozott, de nem sikerült lefordítania. 1972-ben Magyarországon tartózkodott, amikor különleges dolog történt vele. Egy hölgy társaságában eltöltött éjszaka után a fürdőszobában egy műfogsorral találta magát szembe, rögtön rohant az íróasztalához, ahol egy Petőfi-kötet feküdt. Akkor öt perc alatt fordította le a verset, mely fordítás mai napig az egyik leghitelesebb. Nawrocki nevéhez két nagyszabású fesztivál is fűződik: minden tavasszal egy nemzetközi költészeti fesztivált, míg ősszel a szláv költészet fesztiválját rendezi meg. Ezekről soha nem hiányoznak a határon túl élő lengyel költők. Köteteit ő maga adja ki. Nagyon sokat tett és tesz a lengyel–magyar kultúráért. Az est folyamán elszavalta a Szeptember végén-t magyarul és lengyelül is, majd saját verseiből is kaptunk ízelítőt – utóbbiakat magyarul Csisztay Gizella olvasta fel.

Jerzy Paruszewski egy lengyel kisvárosból érkezett, ahol a helyi művelődési házban egy költői kört, költészeti stúdiót vezet immár 12 éve. Ennek a körnek a célja, hogy felkarolja, elindítsa útjukon az ifjú irodalmárokat. Versei inkább szatirikus hangvételűek, elmondása szerint azért ír így – azon kívül, hogy szórakoztató és szereti –, hogy ne gondolják az emberek a költészetről, hogy unalmas. A tavalyi Magyar Kanizsai írótáborban született egyik versével kezdte a felolvasást – Hű folyók/Wierne rzeki – majd kiderült, hogy most fog megjelenni egy kötete, amelyet Tari István óbecsei magyar költő ad ki. Felolvasott még néhány saját verset lengyelül, amit magyarul is meghallgathattunk Csisztay Gizella tolmácsolásában. Paruszewski viccesen megjegyezte, hogy versei bár inkább szatirikus szójátékok, néha van mondanivalójuk is.

Az est nagyon jó hangulatban telt, egy élménnyel lett gazdagabb, aki eljött a Jelen Házba és meghallgatta a két lengyel költőt.