A költő lánya, Pálinkás Olga „szubjektív” előszavával jelent meg a százéves születésnapja előtt néhány nappal eltávozott temesvári költő, Anavi Ádám eddig kötetben nem publikált verseit tartalmazó verseskötet, az Excelsior Art kiadó gondozásában.
A könyv pénteki bemutatója alkalmat adott a pontosan egy éve és két hónapja elhunyt költőre való emlékezésre: az Írószövetség székházában összegyűlt író és költőtársak –barátok és ismerősök, tisztelők és volt tanítványok - Pongrácz P. Mária, Mircea Şerbănescu, Aurel Turcuş, Luciana Friedmann, Oberten János, Mátray László, Graur János, Vladimir Jurăscu és sokan mások - felelevenítették az örökifjú Anavi Ádámhoz fűződő személyes élményeiket, felidézték a derűs, szellemes, tréfás kedvű, a városra és a barátaira mindig odafigyelő költő egyéniségét.
Az Élj sokáig, halj meg gyorsan című posztumusz Anavi kötet megjelentetésének érdeme mindenképpen Pálinkás Olgáé, aki azonban nem vállalta a verseskötet szerkesztésének „apaságát”. A költő Budapesten élő lánya elmondta: a kézirat 2002 óta kiadásra vár, valószínűleg maga a költő szerkesztette és erkölcsi kötelességének érezte a kéziratot változtatás nélkül megjelentetni.
„Nem több és nem jobb ez a verseskötet, mint Anavi Ádám eddig megjelent kötetei – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Pálinkás Olga - de azt hiszem hogy a versek színvonala nem marad el a kötetekben megjelent versekétől. Talán ki is hagytam volna belőle néhány verset, de tiszteletben tartottam az ő szerkesztését, vagy valaki másét, aki ebben esetleg segített Apámnak. A cím - Élj sokáig, halj meg gyorsan - az eredeti, az már véletlen egybeesés, hogy a hosszú élet és egy irigylésre méltó halál is megadatott Anavi Ádámnak. Összességében egy olyan kép rajzolódik ki Anavi Ádámról, amelyet már ismerünk: humor, odafigyelés a városra, az emberekre, azokra, akik valamit jelentettek számára. Visszaköszönnek olyan helyek, események, mint a temesvári forradalom és az ehhez kapcsolódó nevek, mint Csizmarik Lászlóé, ami mind az odafigyelésre utal, arra hogy Apámat minden érdekelte! Ez egy jól szerkesztett kötet, valahogy minden a helyén van benne. Vannak persze kedvenc verseim, amelyekről nem szeretnék beszélni, személyes élmények, egy-egy találkozás emléke, el nem mondott dolgok befoglalása. Írtam a kötethez egy mindenképpen szubjektív előszót, ennél többet nem tudok tenni…vagyis tettem, hiszen ez a kötet egy kicsit a lelkiismeretem megnyugtatására született, bánat és öröm a számomra, de mindenképpen megnyugvás. Úgy gondolom, hogy nem fejeződött be a folyamat, lehetnek még megjelentetésre váró dolgok, de mindenképpen pont került most a mondat végére.”
Pálinkás Olga ez alkalommal felajánlotta egy neves festő, Szuhanek Oszkár Anavi Ádámról festett portréját az Írószövetségnek, amely belátható időn belül méltó helyére kerül a temesvári Franyó házban.
Hozzászólások