130 éves a Kölcsey Egyesület

Elődeink öröksége erősítsen!

2011. november 20. 16:57 (vasárnap) /

A Kölcsey Egyesület megalapításának 130. évfordulója alkalmából a hét végén kétnapos Kölcsey-napokat szerveztek.

A szombati záró napon előbb 10 órakor a Kultúrpalota falán ünnepélyesen leleplezték a Kölcsey Egyesület emléktábláját. Az egész eseménysorozatot Kozsik József színművész vezette le lendületesen, nem egyszer szubjektív megnyilvánulásoktól sem mentesen. A Kultúrpalota egyik mellékszárnya előtt Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke vázolta röviden az emléktábla elhelyezésének történetét, amelyben komoly szerepet játszott Mucsiné Reicher Éva is – az Aradon minden lében kanálságáról közismert Éva néni! –, aki addig járt Adrian Ţolea megyei tanácsi alelnök nyakára, amíg az megelégelte, és hivatalosan érdeklődött, miről is van szó. Így válhatott valóra – a jelenlegi hivatalosságok „meglepő” jóindulata mellett – Pávai Gyula tíz évvel ezelőtti kezdeményezése, azaz az emléktábla-avatás. Mindebben komoly szerepet vállalt Bognár Levente alpolgármester is, aki messzemenően segített a bürokratikus útvesztők kikerülésében.

Az emléktáblát Jankó András és Bognár Levente leplezte le, majd azt Sándor Tivadar arad-gáji plébános áldotta meg.

Az emléktábla magyar és román nyelvű felirata a következő:

„Itt működött 1913–1948 között a Kölcsey Egyesület, a Kultúrpalota felépítésének kezdeményezője.

Állítatta a Kölcsey Egyesület, megalakulásának 130. évfordulója alkalmából.

Aici a funcţionat între anii 1913–1948 Asociaţia Kölcsey, iniţiatorul construirii Palatului Cultural.

Aşezată de Asociaţia Kölcsey, cu ocazia aniversării a 130 ani de la înfiinţare.

Arad, 19. XI. 2011.”

Ezután a Kultúrpalota nagytermében került sor az Arad megyei magyar kórusok II. találkozójára. Ezt megelőzően Bognár Levente röviden méltatta a Kölcsey Egyesület kiemelkedő szerepét a Kultúrpalota felépítésével kapcsolatban, amely Szántay Lajos tervezésével az 1913-as teremavatással egyedülálló szerepet biztosított Aradnak Erdély művelődési életében. És akkor még nem is szóltunk az itt otthont kapó Ereklyemúzeumról és könyvtárról. Kötelességünk emléket állítani elődeinknek, tovább vinni örökségüket – ennek kell erősítenie bennünket önazonosságunk megőrzésében – mondta.

Az Arad megyei magyar kórusok II. találkozója ezúttal két kórus fellépésére korlátozódott – több együttes objektív okok miatt szinte az utolsó pillanatban lépett vissza! –, ám a közönség így sem csalódott. A kisiratosi férfikórus bő válogatást nyújtott gazdag repertoárjából Almási Gábor karvezető irányításával: egyházi énekeket, katonadalokat, népdalokat és népdal-feldolgozásokat adtak elő szép sikerrel úgy, hogy közben sugárzott a közös éneklés öröme. A 110 éve alakult arad-belvárosi baptista gyülekezet énekkara Szűcs János és Szűcs Ernő vezetésével vallásos műveket adott elő mély átéléssel, ami joggal ragadtatta hosszas tapsra a közönséget.

A kultúrpalotai rendezvényeket állófogadás követte a Jelen Házban, ahol folytatódtak a beszélgetések a Kölcsey Egyesület múltjáról és jövőjéről, terveiről. Többek között arról, hogy a megyei könyvtár a Ţichindeal mellett vegye fel a Kölcsey nevet is – lévén, hogy a könyvtár állományának jelentős része az egykori Kölcsey-könyvtárból származik, illetve, hogy az egyesület a működéséhez kaphasson egy kis helyiséget a Kultúrpalotában. Mindehhez azonban egyelőre hiányzik az olyan „meglepő” jóindulat, mint amilyen az emléktáblával kapcsolatban megnyilvánult.

Hozzászólások