Esendő fenségek

A László főherceg élete és halála című kötet megjelenése, újrakiadása (Arad, 2010) lokálpatrióta teljesítmény, ami Nagyszintye polgármesterének, Erdős Bálintnak köszönhető. 

Frappáns ajánlást írt hozzá Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg. Ízléses kötetecske, ami jó pár ágyai és környékbeli idős ember aritmiás szívét megdobogtatja. Mert rengeteg kisjenői, ágyai, nagyszintyei, seprősi kelengyés láda járulékos darabja az eredeti (írta dr. Baján Mihály, Bp. 1896). Először a seprősi koporsós (1980) kéziratai között láttam. Mivel nagyapámmal együtt dekkoltak Doberdónál, volt idejük meghányni vetni László főherceg (1875–1895) történeteit. Tragédiája intő példa nemzedékek számára. Még Titus Popovici figyelmét is felkeltette az Éhség című regényében. Bár abban Johann néven szerepel, tudatosan. Közben folklórizálódott változatai tudományos kutatás tárgyát is képezhetik. (Baján könyvében, például, még "vacsorálnak "). László története egybeforrott "József főherceg őfensége nagy családjának" a nevével. József főherceg kisebbik fia, alig húszévesen elszenvedett vadászbalesetének híre nagy port kavart. Noha kormánypárti lapok, a Pesti Hírlap és a Pester Lloyd utalnak a királyi herceg kendőzetlen történeteire, számunkra a helyiek becsületessége, segíteni akarása a mérvadó. Így dr. Vékony ágyai, és dr. Hubay kisjenői körzeti orvosok helytállása. Nevelői közül a váradi kötődésű tudós püspök Rómer Flóris említhető. A környékbeliek emlékezetében is megmaradt Libits jószágigazgató, Szkallák uradalmi főerdész alakja, utóbbi belátással, bizalommal verbuválta a hajtókat, a léniák tisztántartóit, mígnem megjelent a "Braun & Czinczár " vállalat erdőirtó csapata. Az ágyai hajtó, Mészár Lajos, például, eredeti svéd acélból készült vadászkést kapott László főhercegtől. Az impériumváltás után meghurcolták érte, mint összeesküvőt.

Hát, ezért kedves nekünk Baján Mihály átdolgozott, újrakiadott könyve, amelyik szombaton, szeptember 11-én 12-órától, reméljük, kapható lesz az ágyai erdőben, a Szent László kápolnánál megtartandó megemlékező szertartás alkalmával.

Hevesi Mónár József