Felkarolják a híres Nopcsa bárók örökségét

Báró Nopcsa Ferenc, a tudós fényképészcímmel fotókiállítás nyílt hétfő délután a dévai művészeti galériában. A bukaresti SENS (Societatea de educaţie nonformală şi socială) civilszervezet és a Hunyad Megyei Múzeum így szeretné ismertetni és méltó helyre állítani Déva nagy szülöttjét.

A péntekig megtekinthető kiállításon báró Nopcsa Ferenc 140 fotóját láthatják az érdeklődők, majd október 3. és 7. között a vajdahunyadi Művészeti Galériában állítják ki, október 10. és 14. között a Hátszegi Művelődési Házban, majd október közepétől ismét Déván, ezúttal a múzeumban tekinthetők meg november 12-ig.

Egy fotó többet árul el az akkori viszonyokról, mint 1000 szó, mondta a tárlatmegnyitó alkalmával Dacian Muntean, a SENS vezetője. Déva és Hunyad megye lakossága – melynek nagy többsége még a Nopcsa nevet sem hallotta – meg kell, hogy ismerje a világhírű tudós Nopcsa Ferenc kiemelkedő személyiségét és több szakterületen is nemzetközileg elismert munkásságát. Ezért a fotókiállítás egy nagyobb projekt első része.

Lencsevégre kapott kordokumentumok

A fényképek többségét 1903 és 1916 között készítette a Balkán albánok lakta területein, a mai Albánia, Koszovó és Macedónia vidékein, kisebb részüket szűkebb pátriájában, Hátszeg vidékén, valamint a húszas években tett olaszországi utazása során.

Hiánypótló kiállítás, hiszen a fényképeket soha sem állították még ki Romániában, noha báró Nopcsa Ferenc Hunyad megyei volt, ismertette  Liliana Ţolaş, a múzeum ideiglenes igazgatója. A fényképek eredeti példányai Bécsben és Londonban vannak, a Déván bemutatott másolatokat egy osztrák professzor segítségével sikerült elkészíteni, mondta Dacian Muntean.

A tudós fényképész roppant érdekes dolgokat kapott lencsevégre, különösen a huszadik század elején még a civilizációtól elzárt, attól érintetlen albán vidékekről. Szinte minden felnőtt, s a 14-15 éves fiatalok többsége is fegyvert viselt, olyan viszonyok uralkodtak a „sasok országában”. Igazi kordokumentumok, melyek a rejtélyes albán nép életét és szokásait mutatják be, illetve az általuk lakott vidékek természeti és kulturális vonatkozásait. A kalandos életű Nopcsa Ferenc báró figyelme ugyanis mindenre kiterjedt, szeretett albánjait a legapróbb részletekig ismerte meg. Nem hiába volt az Osztrák–Magyar Monarchia kémje.

Ambiciózus projekt a Nopcsa bárók népszerűsítésére

A fotókiállítás csupán a jéghegy csúcsa, legalábbis a bukaresti önkéntes civilek ambiciózus elképzeléseihez képest. A SENS célja a nemesi család egyik ősi fészkének, az elhanyagolt, összeomlás szélén álló szacsali kúria felújítása, majd Nopcsa-emlékmúzeum létesítése. Erre mintegy 6-7 millió euróra volna szükség, amit pályázaton remélnek elérni, Norvégia, Izland és Lichtenstein külön alapjából. Ez nemcsak múzeum lenne, hanem – a hátszegi dinoszaurusz-parkkal közösen – kutatási központ létesítését is tervezik, melyben a Nopcsákkal, illetve Nopcsa Ferenc paleontológiai, geológiai és etnográfiai-albanológiai munkájával kapcsolatos kutatásokat lehetne végezni.

A szacsali kastélyban létesítendő Nopcsa múzeumot ugyanis nemcsak a család utolsó férfitagjának, a tudós Ferencnek dedikálnák, hanem a kalandos életű család többi híres tagjának is. Nagyapja, báró Nopcsa László Hunyad megye főispánja volt 1833 és 1848 között, „másodállásban”, pedig amolyan erdélyi Zorro (vagy Robin Hood), akit Jókai Mór Fatia Negraként örökített meg híres regényében, a „Szegény gazdagok”-ban. László idősebb fia, Ferenc szintén Hunyad megye főispánja volt 1861 és 1867 között, majd Bécsben Erzsébet császár- és királyné főudvarmestere. László kisebbik fia, Elek (a polihisztor Nopcsa Ferenc apja) Hátszeg vidékének országgyűlési képviselője volt a budapesti parlamentben.

Világhírű tudós, kalandos életű polihisztor

A nemesi család leghíresebb tagja mégis az 1877-ben Déván, Fatia Negra nagyapja (a mai Comtim helyén állt) házában született báró Nopcsa Ferenc volt. Miután 1895-ben húga, Ilona a szacsali birtokon őshüllő maradványokat talált, a bécsi egyetemen elkezdte tanulmányozni a csontokat, s ezáltal jóformán lerakta a paleontológia alapjait. Mai napig az őslénykutatás világszintű tudósaként tartják számon, munkái ma is a szakma alapjának számítanak. Nopcsa Ferenc igazi szerelme azonban az albán nép volt, egyetemi tanulmányai befejezése után, 1903-ban nyomban az akkor még az Oszmán Birodalom részét képező albán területekre utazott, 10 évet töltött az albánok között. Megtanulta az albán nyelvet, geológiai és néprajzi kutatásokat folytatott az albánok között, melyek a modern albanológia alapjait jelentik. Közben kémtevékenységet is folytatott a Monarchia megbízásából. 1913-ban, amikor Albánia függetlenné vált, a királyi trónra jelöltette magát, terve azonban a diplomáciai viszonyok miatt meghiúsult.

Az első világháború idején ismét a monarchia kémjeként tevékenykedett, ezúttal Románia ellen. Emiatt 1918-ban az Erdélyt megszerző román hatóságok elkobozták Hátszeg környéki birtokait. Két évvel később, amikor tudományos munkásságával Bukarestben lerakta a később Antipa névre keresztelt természeti- illetve a geológiai múzeum alapjait, az új hatóságok visszaadták birtokait, melyeket mégsem tudott visszaszerezni a feldühödött helyi parasztoktól szenvedett fizikai bántalmazások miatt. 1925-ben ő lett a budapesti Magyar Földtani Intézet igazgatója, 1929-től Bécsben élt albán titkárával-szeretőjével, Bayazid Elmes Dodaval. Homoszexuális mivolta igen szokatlan volt a korban. 1933-ban Bécsben lett öngyilkos, miután lelőtte szeretőjét.

Báró Nopcsa Ferenc lenyűgöző felfedezései elbűvölték a huszadik századi paleontológusokat, a néhány évvel ezelőtt elindított hátszegi dinoszaurusz-park is az ők munkájából indul ki. Ilyen kiemelkedő személyiségre Déva, Hátszeg és általában Hunyad megye büszke lehet, munkásságát, emlékét méltón kell megőrizni és tisztelni, hangsúlyozta Dacian Muntean.