Felpezsdült a zenei élet Déván

A Csíki Kamarazenekar jóvoltából az utóbbi hónapokban megpezsdült a zenei élet Déván. A közel 20 esztendeje alakult csíkszeredai zenekar ugyanis a Bethlen Gábor Alap támogatásával idei évadjának három előadását hozta már el a dél-erdélyi szórványba. Február 19-én, szerdán este a Drăgan Muntean Művelődési Házban adta elő Szergej Prokofjev Péter és a farkas című szimfonikus meséjét. A többnyire gyermekekből verbuválódott lelkes közönség, a Csíki Kamarazenekar korábbi két dévai koncertjén szerzett élményekre alapozva, kíváncsian várta, milyen mesét sző Adorján Csaba zenekarvezető a hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő hangja köré. Merthogy első nekifutásra a vonósok ültek ki a színpadra. Be is mutatkozott valamennyi hangszer, s a zenészek elégedetten nyugtázhatták: nem hiába muzsikáltak immár két alkalommal Déván, a gyermekek közül sokan felismerték a vonóscsalád tagjait, sőt azt is egyből kiderítették, hogy minél nagyobb a hangszer teste, annál mélyebb hangon szólal meg. Az interaktív jelleg tehát ezúttal sem hiányzott a koncertből, sőt a közönség olyannyira aktívvá vált, hogy néhány perc erejéig a soraiból jelentkező 7 esztendős Nagy Bíbor vezényelte a zenekart. Végül mégiscsak átadta helyét Jankó Zsolt kolozsvári karmesternek, és a teremben felcsendült Joseph Haydn Gyermekszimfóniája. Igaz, közben kiderült: nem is biztos, hogy Haydn írta a játékhangszereket is megszólaltató trillázó zeneművet, hanem talán Leopold Mozart, a salzburgi csodagyerek édesapja, de az is lehet, hogy egy osztrák szerzetes a szerző. A darab eredete tehát máig tisztázatlan, de attól még nagy örömmel hallgatta a dévai közönség a vonósok komoly hangját átszövő pergődobot, triangulumot, furulyát és cserép madársípot, melyeket a Csíkszeredai  Nagy István Művészeti Líceum diákjai szólaltattak meg. A Gyermekszimfóniát követően kibővült a zenekar. Prokofjev meséjéhez megjöttek a fúvósok: a fuvola, klarinét, oboa, vadászkürt, no meg ütőhangszerként az üstdob, melyekkel aztán az egész erdő megszólalhatott: a kismadár, a kiskacsa, a macska, a farkas, sőt még a zsörtölődő nagyapa és a vadászok is. Pétert a vonósok idézték meg.  És kezdődhetett a mese, melyet Adorján Csaba nagy átéléssel adott elő, miközben a körülötte ülő zenésztársak a muzsika nyelvén keltették életre a történetet.S bár a végén az abszolút happy end-hez szokott közönség elvárta volna, hogy a farkas által egészben lenyelt pórul járt kiskacsa valami módon kibújjon a vadállat hasából, el kellett fogadni, hogy az orosz Prokofjev világában, amit a farkas megesz, az már fel nem támad. A kiskacsa tragikus vége ellenére a dévaiak és szászvárosiak lelkes tapssal jutalmazták a Csíki Kamarazenekart, és külön megtapsolták Adorján Csaba zenekarvezető ígéretét, miszerint hamarosan újra visszatérnek Dévára, eljátszani a megkezdett négy Vivaldi-évszakból elmaradt tavaszt és nyarat.