Kisebbségi felekezetek aradi templomai

Viszonylag rövid idő alatt két hézagpótló könyvvel rukkolt elő Ujj János helytörténész. Az Arad a hadak útján a várost és környékét érintő háborús események szintézise. A fenti címet viselő legújabb kötete pedig a kisebbségi felekezetek templomainak, zsinagógáinak, imaházainak sommás története. Az előbbit az Irodalmi Jelen Könyvek, az utóbbit a Szabadság-szobor Egyesület gondozása tette lehetővé.

Aradi templomokról összefoglaló munkára nem vállalkozott eddig senki.

Jó pár évvel ezelőtt Dorin Frandeș, a helyi filharmónia karmestere és egykori igazgatója gyűjtötte össze román nyelvű kötetbe azokat az aradi templomokat, kegyhelyeket, amelyekben zenei eseményekre is sor került. Ám nála a hangsúly, természetesen, a zenei vonatkozásra esett. Így is izgalmasan sok újdonságot tár fel.

Ujj János munkája más célt követ: átfogóbb, elmélyültebb. Helytörténeti megközelítésben kizárólag a kisebbségi templomok szerepét taglalja. Építészeti, történelmi vonatkozásban minden Aradon élő kisebbség hitbeli múltjára és jelenére fényt vet. Méghozzá úgy, hogy a felekezetek életében, ápolásában, megmaradásában, hagyománytiszteletében meghatározó szerepet játszó papok, tisztelendők, rabbik ténykedését is tárgyalja. Ugyanakkor teret ad annak a jelenségnek, amely Arad sajátossága volt évszázadokon át, és a történelmi viharok, rendszerváltozások ellenére megmaradt mindmáig: a vallási tolerancia, a hit kölcsönös tisztelete, megtartó ereje, az emberek egymás iránti szeretete, az erkölcsös élet értelme és személyiségformáló szerepe.

A szerző nem feledkezett meg azokról az egykori templomokról sem, amelyek eleink lelki támaszát, hitbéli megerősödését szolgálták, de az évszázadok folyamán ilyen vagy olyan megfontolásból lebontásra kerültek.

Gazdag forrás- és képanyag kíséri a könyvet. Anyaga elkerülhetetlen tényezője Arad múltja és jelene megismerésének, mint ahogy ezt a Szabadság-szobor Egyesület által gondozott könyvek felelős szerkesztője, Király András a tanulmánykötet előszavában pontosan megfogalmazta.

A békének, amelyre mindennél nagyobb szüksége van napjainkban az emberiségnek.