Kisebbségi felekezetek aradi templomai

Megfelelő előkészítéssel – ha valakinek eszébe jut – egy szép jubileumot is ünnepelhettünk volna. Nem mindennap adódik, hogy aradi szerzőnek a 20. kötetét mutassák be.

Az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium díszterme majdnem zsúfolásig megtelt hétfőn késő délután Ujj János legújabb könyve bemutatásakor. Ami azt igazolja – Király András történészre, egykori államtitkárra, a bemutató levezetőjére is hivatkozom –, hogy a szerző az aradi magyar közösség méltán megbecsült tagja.

A méltató a Szabadság-szobor Egyesület, a könyv kiadójának elnökeként is azzal indított: a Wikipédia címszava szerint a szerző helytörténész, újságíró és „örökifjú”.

Nem semmi jelző az immár kilencedik X-ébe lépett (1942. január 30-án született – szerk.) kiemelkedő személyiség számára.

E cikk írója megkérdezte Ujj Jánost, hogy valóban a 20. kötete-e ez a mostani.

Bizonytalan mosollyal válaszolta: nem tartja számon.

A méltató szerint – aki állítja, hogy utánanézett – a válasz igen.

Fogadjuk ezt el ténynek.

***

Tehát: a kisebbségi felekezetek aradi templomairól beszélünk.

Pontosabban, tenném hozzá: a jelenlegi – illetve az utóbbi jó száz évi – kisebbségek templomairól.

A mai romániai, bánsági, partiumi többségi egyháza kétségtelenül az ortodox; a kisebbségiek – a római katolikus, evangélikus, református, neoprotestáns, és nehogy megfeledkezzünk a zsidókról – erős kisebbségben vannak. De még „tartják magukat”, megőrizték régi (vagy újabb keletű) vallásukat.

Egy, a műsorvezető által feltett kérdésre válaszolva a szerző bevallotta: a görög katolikusokat (akik nem faji, nyelvi, hanem vallási alapon) kisebbségnek számítanak, véletlenül kihagyta.

De kiket is „vett be”?

Hát a római katolikusokat, az evangélikusokat, a reformátusokat, a neoprotestánsokat, zsidókat – összesen hat felekezet 17 templomát, imaházát, zsinagógáját, s ezek – maga készítette fényképekkel, régi képeslapokkal stb. illusztrált – mai helyzetén túl az illető felekezetek történelmét, jeles személyiségeit is bemutatja.

Mondhatnánk: teljes képét rajzolja meg az ortodox (román és szerb) egyházon kívüliek jelenlegi, Arad megyei helyzetéről, templomairól, ami szilárd kiindulópontja lehetne egy utólagos kutatásnak.

Csak akadjon, aki e kutatást tárgyilagosan, tudományos hozzáállással levezeti.

Amit Ujj János e könyvével letett az asztalra, minden dicséretet megérdemel.