Madarassy István „szobor-képei” és Madarassy András „szakrális csendéletei” még egy hónapig láthatók

A temesvári Új Ezerdév Református Központ alagsori kiállítótermében 2024. június 5-én nyílt meg Madarassy István ötvösművész és Madarassy András festőművész (apa és fia – szerk. megj.) közös kiállítása. A Szent és hétköznapi címet viselő, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében megvalósult képzőművészeti kiállítást Demeter Stefánia Katalin konzul asszony nyitotta meg a művészek jelenlétében. 

A tárlatnyitó közönségét Gazda István, az Új Ezerdév gyülekezet lelkipásztora köszöntötte. „Szent és profán találkozása – mindannyian, akik az Új Ezredév templomba és valamelyik térbe belépünk, a profán világból érkezünk és megszentelt helyre lépünk be –, ennek a két világnak a találkozását jeleníti meg ez a kiállítás” – mondta Gazda István.

Demeter Stefánia Katalin konzul asszony ezekkel a szavakkal nyitotta meg a tárlatot: „A Nemzeti Összetartozás Napjára terveztük ezt a kiállítást és ennek kapcsán egy fontos üzenetet hoztam, egy  Kányádi Sándor-idézetet, amely akár a kiállítás mottója is lehet: Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges.(…) Mert leapad majd a víz. / És fölszárad majd a sár. /  És akkor majd a megőrzött, / a meglévő szóból újra- / teremthetjük magát / az első búzaszemet / ha már igével élnünk / tovább nem lehet” (Noé bárkája felé). Nagy jelentősége van ennek az idézetnek ezen a helyen, amely azért épült meg, hogy a szavakat ide behordják, és isten igéjén keresztül a magyarságunkat is megtartsák, nagyon fontos, hogy itt tudunk összegyűlni. Fontos azért is, mert a két alkotónak, Madarassy Istvánnak és Andrásnak Erdélyhez való kötődése nemcsak alkotásaikban tükröződik, hanem abban is, hogy immár a harmadik helyszínre tudjuk elhozni ezt a kiállítást, Kolozsvár és Arad után, és az a feladatunk, hogy minél több magyar közösséggel tudjuk ezt megismertetni” – mondta Demeter Stefánia Katalin konzul asszony, kiemelve Madarassy István itt látható Noé bárkája című alkotását, amelynek megszületésekor a Kányádi-vers is megihlette a művészt.

Madarassy István Kossuth-díjas képzőművésznek a kiállításon látható, a szakrális és a profán értékek kapcsolatát tükröző kis- és nagyméretű plasztikáit, különleges „szobor-képeit” Demeter Stefánia Katalin konzul asszony méltatta, idézve a tűzzel festő ötvös- és szobrászművész  ars poeticáját: „Úgy gondolom, csak akkor válik a kép képpé, a szobor szoborrá, a szoborkép szoborképpé, ha a tűz és a láng által a lelket is sikerült beléjük olvasztanom”. Madarassy István a tárlatnyitón elmondta: nagy meglepetés volt számára a Makovecz-templommal és az ő szellemiségével itt Temesváron találkozni, mert szoros barátság fűzte a református templom és központ tervezőjéhez, akinek özvegyével, Mariann asszonnyal ma is tartja a kapcsolatot. A művész az elhangzott Kányádi-idézet kapcsán kolozsvári találkozásait is felidézte a költővel, akárcsak a kolozsvári Nabucco operaelőadás díszleteinek az elkészítését, amely „nehéz, de szép feladat volt” Madarassy István számára.

Madarassy András festőművész, aki jelenleg az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium képzőművész tanára, a saját maga által szakrális csendéleteknek nevezett alkotásokat, portrékat és a fehérgyarmati görögkatolikus templom ikonosztáza számára készült apostolsorozat vázlatait mutatja be a temesvári közönségnek. A munkásságának különleges fejezetét jelentő szakrális csendéletekhez magyarázatot is fűzött az alkotó. „Az ikonokon keresztül kerültem kapcsolatba a szentekkel, és az a gondolat foglalkoztatott, hogy meg lehet-e jeleníteni evangéliumi történéseket csak tárgyakkal” – mondta Madarassy András. „Itt látható ez a képsorozat, amely a szentekhez fűződő tárgyakon, ’attributumokon’ keresztül Szent Barnabást, Szent Pált, Szűz Máriát, Szent Józsefet és Szent Péter apostolt ábrázolja. A szentekhez fűződő tárgyaknak, attributumoknak nagy jelentőségük volt a középkorban, mert az emberek nem tudtak írni-olvasni, és ezért minden szentnek volt egy ismertető jegye”.

A Szent és hétköznapi címet viselő, különleges képzőművészeti kiállítás egy teljes hónapig lesz látogatható a temesvári Új Ezredév Református Központban.