Negyven évig tartó kutatás gyümölcse dr. Kakucs Lajos új történelmi könyve

A Temes megyei Művelődési Igazgatóság székházának kiállítótermében szép számú hallgatóság előtt tartották meg szerdán délben a Németországban élő, Temesvárról elszármazott történész, dr. Kakucs Lajos: Céhek, kézművesség és ipari fejlődés a Bánságban 1717-től 1918-ig című kötete román nyelvű változatának a bemutatóját. 

A Bánát Múzeum monográfiáinak sorozatában megjelent kötet jelentőségét dr. Florin Draşovean régész professzor méltatta, majd Vasile Râmneanţu történész részletesen beszélt a hiánypótló tudományos munka tartalmáról és érdemeiről.

„A könyv első változatát magyar nyelven írtam meg Céhek, kézművesség és ipari fejlődés a Bánságban 1717-től 1918-ig címmel – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Kakucs Lajos - eleinte úgy terveztem, hogy a tudományos munkám magyar-román kétnyelvű kötetben jelenik meg. Mivel túl vaskos lett volna a kétnyelvű kiadás, a könyvet végül külön kiadjuk román és külön magyar nyelven. Először a temesvári Bánát Múzeum készült el a kiadvánnyal, de előkészületben van és állítólag az év végéig megjelenik Szegeden a könyv magyar nyelvű változata is!” Dr. Kakucs Lajos hangsúlyozta: negyven évig tartó kutatás gyümölcse ez a kötet, amelynek tartalma szinte teljesen ismeretlen a szakemberek és az olvasók számára egyaránt. ”Különösen a bánsági céhtörténetről közlök újdonságokat ebben a kötetben. A temesvári és a Temes megyei ipari fejlődést Borovszkyék is szépen bemutatták, de például Torontál megyét kevésbé, Krassó-Szörény megyét pedig szinte egyáltalán nem ismerik az olvasók ebből a szemszögből. Ismeretlen a bánsági hegyvidék, a bányavidék ipari fejlődése, a határőrvidék különleges fejlődése, amely 1872-ig osztrák katonai fennhatóság alatt volt, ezért semmiképpen sem lehet integrálni Torontál vagy Temes megye fejlődésébe. Körülbelül negyven évig gyűjtöttem az anyagot ehhez a tudományos munkámhoz. Addig nem szeretek kiadni semmit a kezemből, ameddig az anyag nem teljes. A történelmi Bánság ipari fejlődésének 200 éves időszakát felölelő kötet anyaga addig nem lehetett teljes, ameddig az egykori Jugoszlávia területén található levéltárak és múzeumok dokumentumaihoz hozzá nem fértem. A Szerbiában élő történész kollégák nagyon sokat segítettek a kutatásaim során” – nyilatkozta lapunknak dr. Kakucs Lajos.