Sírva vigadtunk a Mulatságon

Ha nem is szilveszteri vigadalommal, de Mulatsággal kezdte az új évet az Aradi Kamaraszínház. Slawomir Mrozek kultikus komédiáját „hozta le” hétfőn két előadás erejéig, olyan – a színpadról és magyar játékfilmekből jól ismert – színészekkel, mint Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Szikszai Rémusz.

Különösen az előbbi kettő alkot olyan színészduót, amely már a megjelenésével „kész röhej”. És ha ehhez még hozzáadjuk a Budapesti Bárka Színház nem mindennapi produkcióját…

A három legény (B – Szikszai Rémusz, S – Mucsi Zoltán és N – Scherer Péter) táncmulatságba indul, de zárva találják a bálterem ajtaját. Betörik, mert azt hiszik, előlük zárkózott be a vendégsereg, de üres a terem. Az előadás tulajdonképpen a mulatságra és a muzsikusokra várva telik el. Van mulatság, vagy nincs? Mi kell hozzá? Népes vendégsere, vagy néhány jó barát? Kell-e várni rá, vagy mi magunk is csinálhatunk mulatságot? – sorjáznak a kérdések, és nem feltétlenül csak a vígasságra vonatkoznak, hanem mindennapjainkra, céljainkra is. Ezért nemcsak a rekeszizmokat próbára tevő nevetés csalhatott könnyet az aradi nézők szemébe, hanem az is, hogy a darabbal a kisember nyomorúságai elé tartottak tükröt.

B legény volt a hangadó, az igazát ököllel is megvédő vezér, N legény a gyerekesen gyámoltalan, szánni való „csicskás”, míg S legény, a hórihorgas, félszegül lázadó „közvetítő” a másik kettő között. Miközben arra keresik a választ, hogy van-e mulatság, és hol, illetve egymást okolják, amiért nélkülük rendezik azt meg, N annyira kiábrándul, hogy képes lenne felkötni magát. A többiek ál-mulatságokkal próbálják jobb kedvre deríteni, és mivel nem sikerül, már ők biztatják: akassza fel magát…

Kiváló színészi alakítások, találó darabválasztás az év első színházi élményén. Ennél rosszabb ne legyen!

*

Az előadást Bérczes László rendezte, a díszlet- és jelmeztervező Sárkány Sándor, illetve Kárpáti Enikő.